Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Ajugolak (Baskir népmese)
Ekkor tér vissza Ajugolak meg Imen-batir. Imen-batir érti, miről van szó, ám Ajugolak dühösen kérdőre vonja:- Miért nincs készen az ebéd?- Megégtem s elveszítettem az eszméletemet - próbál mentegőzni Tau-batir. - Épp csak az imént álltam talpra. Megették hát megint a fövetlen húslevest s aludni tértek. Harmadnap Ajugolak maradt odahaza. Az ebéd elkészültekor megjelent a hüvelyknyi termetű, ezer hüvelyknyi szakállú öreg:- Nyiss ajtót!- Ha kell, hát kinyitod magad s bejössz - válaszolta Ajugolak. Ajtót nyitott az öreg s belépett:- Végy föl s ültess le! - követelte.- Nem vagy már gyerek, nosza, ülj le magad.- Öntsél levest! - parancsolta az öreg.- Vendég az ételt ne követelje - felelt rá Ajugolak. Dühbe gurult az öreg s nekirontott Ajugolaknak, ám ezúttal emberére akadt. Tusakodni kezdtek, mígnem Ajugolak eszméletlenre verte az öreget, majd a szakállánál fogva fölakasztotta odakint egy csonka ágra. Hamarosan visszatért Tau-batir meg Imen-batir:- No, Ajugolak, készen van-é az ebéd? - kérdezték vigyorogva tőle.- Gyerünk, megmutatom nektek azt az öreget, aki miatt ti megégtetek - szólt Ajugolak, s elvezette őket ahhoz a fához. Oda is érnek, ám a fán csak a szakáll foszlányai lengedeznek, maga az öreg sehol. A földön maga után hagyott vércsöppek nyomán elkezdték követni az öreget. Mentek egy hónapig, mentek egy évig, s ím, egyszer észreveszik, hogy a vérnyomok a föld alá, egy kútba vezetnek. Zavarodottan torpannak meg a batirok, nem tudván, miképp ereszkedhetnének le oda. Aztán nekiláttak kötelet sodorni. Sodorták negyven nap, negyven éjjel, majd a végére egy nehéz követ kötöttek s a kútba eresztették. A kötél vége, mondják, leért a kút fenekéig. Vitába szálltak ekkor, ki ereszkedjék le a föld alá. Sem Imen-batir, sem Tau-batir nem szánta rá magát.- Majd én leereszkedem - szólt Ajugolak. - Ti meg itt várjatok reám. Azzal megragadta a kötelet s kezdett ereszkedni lefelé. Szilárd talajt érezvén a talpa alatt körülnézett, s egy ösvényen akadt meg a szeme. Elindult azon az ösvényen s eljutott egy házig. Oda belépvén egy szépséges leányra talált. Köszöntötte, majd megkérdezte tőle:- Nem láttál-é egy ilyen meg ilyen törpe öreget?- Innét nem messzire lakik a néném, talán ő tud róla - felelte a leány. Továbbindult Ajugolak s megérkezett a másik házhoz. Az első házbelinél is szebb leány lakott benne. Tőle is megkérdezte:- Egy ilyen meg ilyen törpe öreget nem láttál-é?- Innét nem messzire lakik a néném, talán ő tud róla - felelte a leány. Indul tovább Ajugolak, elérkezik a harmadik házhoz. Abban a másik kettőnél is szebb leány lakik.- Egy ilyen meg ilyen törpe öreget nem láttál-é? - kérdi tőle. 17
