Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Hell Roland: Életútinterjúk a Kádár-korszak néhány vezető politikusával
- Hogyan vélekedett az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusról?- Pozitívan vélekedtem róla. Amikor középiskolai KISZ-titkár voltam 1963 és 1967 között, elvittek minket egy-két napos továbbképző táborokba. Nekünk ott már 1966-tól érvekkel azt magyarázták, hogy miért lesz az addig 60 filléres tantusz 1 forint, vagy hogy a vonaljegy ára miért fog megemelkedni 80 fillérről 1 forintra. Miért jut ez eszembe? Mert amikor három évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc meghirdette a nagy reformokat, azok nem voltak kellően kidolgozva és elmagyarázva a lakosság többsége számára. Ez súlyos hiba volt. Annak idején rászántak két évet, hogy az akkor szokatlan és meghökkentő dolgokat megértessék az emberekkel. így az új gazdasági mechanizmus bevezetése Magyarországon társadalmi elégedettséggel járt. Ez volt tehát az alapvető különbség a gyurcsányi reformok és az új mechanizmus bevezetése között.- Mennyiben volt elégedett, értett egyet a párt káderpolitikájával, a vezetők kiválasztásának elveivel, és annak gyakorlati megvalósulásával ?- Amikor bekerültem az úgynevezett pártelitbe, akkor megfelelő szakmai háttér nélkül már nem lehetett valakiből vezetőt csinálni. A nyolcvanas évekre a hozzáértés vált az elsődleges szemponttá. Ha az illető a szakmai kritériumoknak megfelelt, csak utána vizsgálták a politikai megbízhatóság kérdését. Ebben az időben már nem lehetett valaki országos vezető felsőfokú végzettség nélkül. Sajnos viszont egyes megyékben még ekkor is éltek a régi beidegződések, a szűklátókörűség. Rossz híre volt például, kádermunka szempontjából, a Sikula György által irányított Hajdú-Bihar megyének. De a pártközpontban és budapesti kerületekben egyre inkább magasan kvalifikált káderek dolgoztak. A XIX. kerületben például a közgazdász végzettségű Fabriczki András lett az utódom. A XIII. kerületi pártbizottság első titkára Deák Gábor lett, a XVIII. kerületé pedig Katona Béla.- Köszönöm a beszélgetést. Budapest, 2008. szeptember 2. Beszélgetés Szabó Istvánnal3 A Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés (KITE) elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke (1952-90), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke (1967-89)- Kérem, beszéljen a származásáról, családi hátteréről! Mi volt a szülei foglalkozása?- 1924-ben születtem Nádudvaron, parasztcsaládból származom. 1945 előtt, miként a nevelőapám is, részben saját földön, részben bérelt földön gazdálkodtam. 1950-ben léptem be a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe.- Szülei elkötelezettek voltak-e politikailag?- Érdeklődtek valamelyest a politika iránt, de egyik párttal sem szimpatizáltak. 3 Szabó István 1924-ben született Nádudvaron. 1952 és 1990 között a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke. 1967-től 1989-ig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. 1962-től az MSZMP KB póttagja, majd 1966-tól rendes tagja 1989-ig. 1985 és 1989 között az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja. Forrás: Nyíró András (szerk.): Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Budapest, 1989, Interart Stúdió. 87
