Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Lengyel András: Az illegális KMP föloszlatása és József Attila
nyomdában) már túl volt a József Attilával való megismerkedésen: ekkor már hivatkozott rá. Sajnos pontosan nem állapítható meg, hogy e három találkozás valamelyikén-e, avagy egy újabb, már a Vértessel folytatott megbeszélés utáni negyedik alkalommal, de tény, József Attila Grált már mint „barátját" levélben József Etelkának is beajánlotta. Az 1936. július 25-én kelt autográf levél, nagyon jellemzően, a következőket mondja (JAlev 460.): Drága Etelkám, kérlek, fogadd kedvesen Grál dr barátomat, füröszd tejbe-vajba, mígnem - valószínűleg szerdán, vagy csütörtökön én is megérkezem. Hogy vannak gyermekeid? Hát a csacsi? Ölel mindnyájatokat A A „tintával írott levél bélyeg nélküli borítékkal" maradt fönn (JAlev 704.), a címzett tehát nem postán kapta meg, hanem - föltehetően - a beprotezsált Grál kézbesítette azt. József Etelka ekkor, mint a boríték címzéséből kiderül, nem Hódmezővásárhelyen tartózkodott, hanem Balatonszárszón, ahol a Makai család kezelésében lévő Palota panziót vezette. Grált tehát a költő e panzióba protezsálta. Július 25-e, amikor a levél megszületett, szombati nap volt, lehet, hogy Grál még aznap leutazott Szárszóra, de lehet, hogy csak másnap, vasárnap utazott. Szerda-csütörtök pedig, amikorra saját szárszói érkezését ígérte a költő, július 29-30-a volt. S József Attila ekkor tartotta is szavát: 29-én már bizonyosan nem volt Pesten. A Molnár Tiborhoz aznap írott köszönőlevél, amelyet Ignotus Pál és József Attila együtt jegyzett, gépelt levél, s a költő nevét a gépelés fölé idegen kéz írta oda. Azaz aznap, 29-én Pesten már nem tudták vele aláíratni a szerkesztőségben legépelt levelet. Nagyon valószínű tehát, hogy Grál és József Attila 29-én Szárszón újra találkoztak, s valamennyi időt ekkor együtt töltöttek. (A levélben megfogalmazott kérés úgy szólt, hogy Etelka fogadja kedvesen Grált, fürössze tejbe-vajba, „mígnem" ő, azaz József Attila maga is megérkezik. Az előzetes tervek szerint tehát Grál be akarta várni Szárszón a költőt.) A Komintern-küldött Grál és az exkommunista költő tehát, bár korábban nem ismerték egymást, ebben a 20-a és 30-a közötti másfél hétben kétségkívül közelebbi kapcsolatba kerültek egymással. 5 Miről tárgyalhatott Grál és a költő? A dolog természete szerint erről közvetlen dokumentum nem maradt, sőt nem is igen maradhatott fönn. Az élőszó, ha rögzítetlen marad, elszáll, márpedig ezek a beszélgetések tipikusan olyan eszmecserék lehettek, amelyeknek megörökítése sem Grálnak, sem a költőnek nem állt érdekében. A legfontosabb mozzanatot azonban a csendőrségi nyomozásról készült jelentés elmondja: a külföldi pártküldöttet József Attila „összehozta" a hazai illegális pártmunka egyik irányítójául kiszemelt Vértes Györggyel. S e szerepvállalás, azt kell mondanunk, egyes irodalomtörténészek előítéletével ellentétben nem is lehetett idegen az exkommunista költőtől. Az „egységfrontos" új orientáció ugyanis éppen azzal a rugalmatlan, merev pártvonallal fordult szembe, amellyel korábban József Attilának is konfliktusai voltak, s az új orientáció éppen arra törekedett, amit egy ideje már József Attila is célként ismert föl: az úgynevezett fasizmus elleni széles körű összefogásra. Formailag persze ekkor nem lett, nem is lehetett újra párttag (erre - szándékaitól függetlenül - nem volt lehetőség, hiszen a magyar párt ekkor nem is létezett, föl volt oszlatva!), de az új orientációt jelentő „csehszlovák" kapcsolattal az összeköttetés megteremtődött, sőt - bizonyos jelekből következtetve - egy ideig meg is maradt. S ezzel a költő kulturális mozgástere megnőtt. 62
