Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Egriné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben
Egriné T. Szonja Radnóti Miklós egy éve Liberecben Munkámat ajánlom elhunyt férjem, Virágh József és dr. Vladimír Ruda libereci levéltáros emlékének, akik kutatómunkámban segítettek. Diplomamunkám megírására készültem 1970 nyarán. Mentoraimtól, a pozsonyi egyetem irodalomprofesszorától, dr. Jaroslava Pasiakovától és a budapesti egyetem profesz- szorától, dr. Tolnai Gábortól azt a feladatot kaptam, hogy induljak el a cseh Liberecbe és eredjek Radnóti Miklós nyomába.1 A költő ugyanis 1927-1928-ban Liberecbe, a hajdani német Reichenbergbe került nagybátyja és egyben gyámja, Grosz Dezső akaratából. Professzoraim tanácsát megfogadva még az év őszén elutaztam Liberecbe. Ekkor kezdődött el a közel húsz évig tartó kutatásom, és lettem kezdeményezője és ápolója a libereci Radnóti-kultusznak.2 Liberec rövid története Liberec széles völgykatlanban terül el, egyik oldalról a Jested hegység, másik oldalról a Jizerské hory (hegy) határolja. A legrégibb cseh történetíró, Kosmas szerint ez a vidék a 12. századig nem tartozott Csehországhoz. Liberecet négy falu3 egyesítéséből hozták létre. Erre azért volt szükség, mert Csehországból a kereskedelmi utak ezen a területen vezettek keresztül. A város neve először 1350 körül fordult elő Reychenberg vagy Richenberg néven. A Liberk névvel a 17. század első felében találkozunk, amikor posztót kezdtek itt készíteni. A városban megalakultak az ipari céhek és kiépültek a kereskedelmi útvonalak Szászországgal, Sziléziával, Lengyelországgal és a fővárossal, Prágával is.4 Csehországban a 17-18. században posztóipara révén az első városok közé tartozott. Az iparosodás növekedésével párhuzamosan nőttek a művelődési igények, így ebben az időben indult fejlődésnek az oktatás is. Az 1787-es év a posztókészítők számára határkő volt, mivel a behozatal megszüntetésével nőtt a hazai termelés. A posztókészítők számára arany idők 1 Virághné T. Szonja: Radnóti Miklós élete és művészete. Diplomová práca, Bratislava, 1971. Virághné Tamaskovics Szonja: Radnóti és Liberec. Bölcsészdoktori disszertáció, Budapest, 1978. 2 Radnóti Miklós életéről és költészetéről eddig 12 tanulmányom és újságcikkem jelent meg. Közülük megemlítem: Radnóti Miklós egy éve Liberecben. Irodalmi Szemle (Bratislava), 1972. 1. sz. 56-61.; Mad’arsky básník Miklós Glatter-Radnóti v Liberci. I—II. rész, Vpíed, 1971. ííjna 08. és 1971. ríjna 15. Liberec, 03. 3. Radnóti egy éve Liberecben. Új Szó (Bratislava), 1978. 10. 08. 278. sz. 14. oldal; Radnóti Miklós ismeretlen éve Liberecben. Korunk (Kolozsvár), 1978.10. sz. 869-871.; Ki volt Tini? Nő (Bratislava), 1978. 11. 17. 6-7. 3 Liberec, Doubí, Rochlice, Vesec. 4 Liberecbe 1579-ben érkezett Urban Hoffman, az első kitanult posztókészítő, aki az utána érkező mesterekkel együtt létrehozta az ún. posztókészítő céhet. 41
