Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Szabó Máté: Az állampolgári jogvédelem új típusú intézménye a 21. században: az ombudsman
tosítása vajon olyan kivétel, amely erősíti a szabályt, avagy éppenséggel felülírja azt? A gyülekezési jog biztosítása minden demokráciában alapkérdés, és a vezető nyugati demokráciák problémái a globalizált világban kihatnak a frissen konszolidált demokráciák és a nem demokratikus rendszerek működésére is. Előbbiek problémáinak, utóbbiak mindennapjainak igazolásául szolgálhatnak a tömeges és szisztematikus jogsértések a tüntetés jogával kapcsolatosan, ha nem követi azokat a jogállami mechanizmusok korrekciója! A kötet tanulmányaiból olyan kép rajzolódik ki, amely a nyugati demokráciák általános trendjeként mutatja be a fentebb ismertetett új rendészeti modellt a globális tiltakozásokkal szemben, illetve a globális rendezvények környezetében. Nincsen lényeges különbség az Egyesült Államok, Kanada és az európai államok gyakorlatában. Az Európai Unió közös rendészeti és belbiztonsági politikájának kezdeményei pedig nem mutatnak intézményesedért és világos profillal rendelkező modellt ezen a területen. Az egyes tiltakozásokon bevetett eszközök, alkalmazott stratégiák és taktikák, illetve az eredményesség különböző kritériumai (rendezvény megfelelő biztosítása, erőszak eszkalációjának elkerülése) között az összehasonlítás számomra nem tud meggyőző kapcsolatot bizonyítani. Olyan szituatív tényezők játszanak nagy szerepet az utóbbiak vonatkozásában, mint például a tiltakozók számának alakulása (pl. Kanadában ez mindig jóval a becsült mérték alatt maradt, másutt drasztikusan túllépte azt), a helyszínek és a rendőri erők, valamint a tiltakozók mozgásából adódó spontánul kialakuló, avagy elmaradó konfliktushelyzetek (rendőrautó beszorulása a tüntetésbe, kommunikáció megszakadása, avagy a tüntetők bemenekülése egy olyan parkba, ahol magaslatról voltak képesek kővel dobálni az őket üldöző rendőröket), avagy az időjárási viszonyok. Jó lenne azzal konkludálni, hogy bezzeg ahol hosszasan és alaposan folytattak kommunikációt a tiltakozókkal előzetesen, ott minden jobban ment, azonban az eddigi tapasztalatok alapján ezt, véleményem szerint, nem lehet egyértelműen kijelenteni. Az azonban bizonyos, hogy ahol a találkozók előkészítését politikai és rendőri hisztéria előzte meg, ott ez a túlhajtott preventív stratégia és zéró tolerancia miatt majdnem mindig kisebb-nagyobb erőszakos konfliktusokat eredményezett a tüntetők és a rendőrség között. Csak remélni lehet, hogy hosszabb távon csökken a belbiztonsági kockázatérzékelést nagyon érzékennyé változtató terrorista fenyegetés, és kialakulnak a bizalmi viszonyok a globális tiltakozók és a korábbi rendezvények tapasztalatait szisztematikusan feldolgozó rendőrségek között, amely globális vagy regionális (pl. európai) mintákat teremthet egy új típusú közrendvédelmi partnerség számára. Összegzés Ombudsmanok tapasztalatai a gyermeki jogokkal, az egyetemi hallgatók jogaival, a tüntetők jogaival és általában a polgári engedetlenkedők jogaival kapcsolatosan - e sokféle tevékenységnek a rövid felvillantása a 20-21. századból milyen hozzájárulást jelenthet a demokrácia új problémáinak megértéséhez? Magyarországon, és másutt is, az ombudsmanok sokféle feladatot látnak el az alapjogok védelmében és a közigazgatás visszásságainak kritikájában. Az 210
