Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Szabó Máté: Az állampolgári jogvédelem új típusú intézménye a 21. században: az ombudsman
Szabó Máté Az állampolgári jogvédelem új típusú intézménye a 21. században: az ombudsman Több szociológiai felmérés eredménye szerint meglepően nagy készséget mutat a mai fiatal nemzedék tagjainak körében az önálló felelősségvállalásra, autonóm életvitelre törekvés vonatkozásában. Elsődlegesen a társadalmi környezet gazdasági, politikai és családi szerkezete az, amely a mai fiatalok szerint gátját, de ugyanakkor kitörési pontját jelentheti önálló útkeresésüknek. Szívszorító eredmény a félelem a környezet diszkrimináló hatásaitól, az anyagi világ fojtogató szűkösségeitől. Talán a szűkös és egyre szűkülő anyagi lehetőségeinket, avagy lehetetlenülésünket a kultúrában kellene nagyobb hangsúllyal kompenzálnunk? A pénz mozgatja a mai világot, ám ettől a világ nem boldog. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak a boldogságot kellene keresniük, addig még, amíg fiatalok. A boldogság pedig nem az anyagi javak tendenciájában korlátlan, igazságtalan és kömyezetromboló felhalmozásában és felhasználásában, hanem az egyéni és közösségi alkotásban van, amely nagyon sok területen, kulturális, vallási, politikai és természetélményekben jelenhet meg. A mi korlátáink és a környezetünk korlátái nem lehetnek akadályai az emberi méltósághoz való jog érvényesülésének, amely az emberi jogok kiinduló alapja és végszava. Ezért választottam ombudsmani jelmondatként: „Emberi méltóság - korlátok nélkül". Emblémánk egy ifjúsági rajzpályázat eredménye, és olyan köztéri padot ábrázol, ahol egy ember, a mi konkrét ügyünkben egy hajléktalan, közbenső korlátok nélkül-kényelmesen kinyújtózhat. A gyermek- és fiatalkorú polgárok problémáikról és problémáinkról való gondolkodásának és aktivizálódásának elősegítésére pedig rajz-, fotó- és esszépályázatot hirdettem meg a gyermeki jogok, a hajléktalanság és a gyülekezés/tüntetés témáiban. A legjobb munkákat díjazzuk és kötetben jelentetjük meg.1 A kezdeményezés a politikai nevelésben azért is jelentős Magyarország számára, mert a politikai nevelés a lassan húszéves rendszerváltás elhanyagolt területe. Az NSZK-ban és Ausztriában az iskolai és az iskolán kívüli politikai nevelés széles szervezeti rendszere és kifinomult módszerekkel művelt tematikája alakult ki 1 Hajas Barnabás - Szabó Máté (szerk.): Emberi méltóság - korlátok nélkül. A gyermekek, a hajléktalanok és a gyülekezők jogai. Országgyűlés Hivatala, 2009. 192
