Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rigó Géza: A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században
Rigó Róbert A bizalom eróziója és újjáépítésének szükségessége a 21. században A bizalom és társadalmi tőke szerepe napjaink társadalmaiban A társadalmi tőke és a bizalom az ezredfordulóra a társadalomtudományok egyik leggyakrabban használt kulcsfogalmává vált. A különféle társadalmi jelenségek magyarázatára egyre szélesebb körben használják e két fogalmat a szociológiában, a szociálpszichológiában, a pszichológiában, a magatartástudományokban, a kulturális antropológiában, a politikatudományban, a gazdaságtudomány és az egészségügy területén is. A társadalmi tőke fogalma kialakulásának és fejlődésének megvan a maga történetisége, ám ennek ismertetésétől most eltekintünk.1 A fogalom meghatározása nem egységes, bár számos közös eleme van. A társadalmi tőke elméletével foglalkozó szerzők egy része a társadalmi tőke egyéni fontosságát emeli ki, míg mások a társadalmi hasznosságára helyezik a hangsúlyt. Putnam szerint a társadalmi tőke olyan össztársadalmi érték, amely egyrészt a gazdaság termelékenységét, hatékonyságát is növeli, másrészt a társadalom mindennapi működésének is „kenőanyaga". Szerinte a társadalmi tőke a bizalmon és az átláthatóságon alapszik, az egyéneket együttműködésre ösztönzi, tehát „a társadalmi tőke az egyének közötti, valamint a köz- és politikai intézmények iránti magas bizalmi szinten nyugszik, ahol a legtöbb érintkezés, társadalmi kapcsolat átlátható és biztonságos. "2 Bourdieu a társadalmi tőke magánjellegét hangsúlyozza. Megállapítja, hogy mindannyiunk életében igen nagy jelentősége van a személyes kapcsolathálónak a különféle erőforrások megszerzésében. A társadalmi tőke az egyik legfontosabb erőforrásunk a gazdasági és a kulturális tőke mellett. Megállapítja azt is, hogy az erőforrások megszerzése során a társadalomszerkezet felsőbb pozícióiban lévőknek kiterjedtebb és hatékonyabb kapcsolati háló áll rendelkezésükre, mint a hierarchia alsóbb szintjein lévőknek.3 1 A társadalmi tőke fogalom történeti fejlődésének jelentős szakirodalma van. Például Orbán Annamária és Szántó Zoltán: Társadalmi tőke. In: Erdélyi társadalom 2005/2. szám 55-70. o. A legjelentősebb kutatói a témának: Hanifan, Bourdieu, Coleman, Putnam, Fukuyama. 2 Orbán-Szántó: www.socialnetwork.hu/dkkek/OrbanSzanto2007.htm 3 Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke 173
