Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna: A sejthető klímaváltozás és a Duna–Tisza közi Homokhátság
Butaság lenne a szerzőktől, ha azt állítanák, tudják a feltett kérdésekre a választ. Véleményünk persze van. Nagy valószínűséggel egy klímaváltozás részesei vagyunk, és ennek következményei hazánkban talán legjobban a Duna-Tisza közén érvényesülnek. A hazai politika az elmúlt másfél évtizedben is döntéseivel, állásfoglalásaival elismerte ezt. A „megoldásra" szánt források azonban nem voltak elégségesek, és felhasználásuk hatékonysága is vitatható. A Homokhátsági vízhiány probléma területileg igen differenciált, és vélhetően a klimatikus okokon túl további társadalmi hatások még fokozhatják is (pl. az egyébként örvendetes szennyvízcsatornázás fejlődése nyomán csökken a beszivárgás). Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az esetleges vízpótlás költséggel jár. Ennek beépítése a termékekbe alig felmérhető hatású lenne, különösen a vízhiánnyal leginkább érintett területeken. Azaz a vízpótlásnak közgazdasági oldalról jelentős területi korlátái vannak. Egy tisztességes stratégiában előbb-utóbb meg kell mondani: minek mi az ára, még akkor is, ha ez végül azt eredményezi, hogy a legrosszabb helyzetben levő területeken ez a külső vízpótlás elvetésével jár. Ugyanez a helyzet a Duna-Tisza-csatomával is. Tisztázni kellene célját, és számunkra igen kétséges hasznát. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a Duna-Tisza köze vízhiányának megoldása nem a csatorna, hiszen a leginkább szárazodással sújtott területre ez sem kínál olcsó vízpótlást. A területen gazdálkodóknak egy régi gyakorlattal is szakítani kell: „ezt apám és nagyapám is így csinálta, jól csinálta, tehát nekem is ezt kell folytatnom". A megváltozó klíma egy új mezőgazdasági gyakorlatot is igényel. Irodalom Bíró M. 2006: A történeti térképekre alapuló vegetációrekonstrukció és alkalmazásai a Duna-Tisza közén. Ph. D-értekezés, Pécsi Tudományegyetem, 139 o. Iványosi Szabó A. 1994: A Duna-Tisza közi hátságon bekövetkezett talajvízszint-süllyedés hatása természet- védelmi területeinkre. In: Pálfai I. (szerk.): A Nagyalfóld Alapítvány kötetei 3. A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. 77-85. Kovács F. 2005: The investigation of regional variations in biomass production for the area of the Danube-Tisza Interfluve using satellite image analysis. Acta Geographica Szegediensis 118-136. Ladányi Zs. 2008: Kritikus helyzetben lévő kistájunk, az Illancs. In: The 15th Symposium on Analytical and Environmental Problems. 405-409. Láng I. - Csete L. - Jolánkai M._(szerk.) 2007: A globális klímaváltozás: Hazai hatások és válaszok. A VAHAVA-jelentés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 220 o. Pálfai I. (szerk.) 1994: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. A Nagyalfóld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. 126 o. Rakonczai J. 2005: Klímaváltozás - aridifikció - változó tájak. In: Kiss A. - Mezősi G. - Sümeghy Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. 593-601. Rakonczai J. 2008: Globális környezeti kihívásaink. Universitas Szeged Kiadó. 204 o. Szanyi J. - Kovács B. 2009: Egyesített 3D hidrodinamikai modell a felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztéséhez a magyar-szerb országhatár menti régióban. Kézirat (INTERREG III/A HUSER0602/131) Szofridt 1.1991: A talajvízszint-süllyedés és az erdők kapcsolata a Duna-Tisza közi homokon. Erdészeti Lapok 1. 22-23. 152
