Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna: A sejthető klímaváltozás és a Duna–Tisza közi Homokhátság
1. táblázat. Az egyes erdőtípusok biomasszájának korrelációja az azt leginkább meghatározó időszak csapadékösszegével (kiskunhalasi csapadékadatok alapján) Erdőtípus Korrelációs koefficiens (r) ÉVI Meghatározó periódus ÉVI Korrelációs koefficiens (r) NDVI Meghatározó periódus NDVI Fenyő 1 0,84 m-vi. 0,86 m-vi. Fenyő 2 0,77 n-vi. 0,91 II-VI. Fenyő 3 0,73 m-vi. 0,93 m-VL Fenyő 4 0,71 III-V. 0,85 III-V. Akác 1 0,95 m-vi. 0,92 III-VI. Akác 2 0,87 IV-VI. 0,88 IV-VI. Akác 3 0,88 m-vi. 0,84 III-VI. Akác 4 0,84 m-vi. 0,83 III-VI. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a csapadék és a biomassza között mindkét vegetációs index esetén bizonyítható és jelentős a kapcsolat. A különböző fafajok esetén ugyan kissé eltér a kapcsolat erőssége, de minden esetben igen jelentősnek mondható. Első pillanatban meglepő volt ugyanakkor, hogy a biomassza-képződésben a téli időszak csapadékának ezen a területen nincs fontossága, holott azt várhatnánk: a téli időszak az, amikor a talaj telítődik nedvességgel, és nem mindegy, mennyire. Annak meghatározására, hogy a vegetációs indexek mennyire alkalmasak az egyes fafajok „csapadékérzékenységének" feltárására, olyan kontrollterületeket kerestünk mintaterületünk környezetében, ahol a vegetáció nem csupán a csapadék szeszélyes eloszlásának vannak kiszolgáltatva. Egyik ilyen terület a Duna árterén a gemenci erdő. Itt a folyó rendszeres áradása (illetve a talajvíz folyamatos kapcsolata a folyóval a homokos, kavicsos üledékeken keresztül) biztosítja az egyenletes, rendkívül jó feltételt a fák életéhez. (Igaz, az összehasonlítást kissé befolyásolhatja, hogy Gemenc esetében az erdőállományt nem fenyő és akác alkotja, hanem különböző nagy vízigényű fafajok.) A vegetációs indexek alapján számított biomassza nem mutatott erős korrelációt egyik időszak csapadékösszegeivel sem (8. ábra), azaz - előzetes hipotézisünknek megfelelően - a csapadék szempontjából nem tekinthető környezeti változásokra érzékeny területnek. További kontrollterületként a Duna-Tisza közi hátság keleti peremén sikerült találnunk néhány réti talajon telepített erdőfoltot, amelyek már olyan területen helyezkednek el, ahol a regionális léptékű talajvízszint-csökkenés hatása kevésbé érvényesül, és a Tisza folyó sem befolyásolja lényegesen a talajvízszintet, de ahol a talajvíz elérhető mélységben van a fák számára. Ezeken a területeken megállapítható volt, hogy az erdők biológiai aktivitása lényegesen kiegyenlítettebb volt, mint a hátsági erdők esetében. Emellett a biomassza éves mennyiségét legjobban meghatározó időszak már januártól kezdődött. Mindez arra enged következtetni, hogy a talajvíz ebben az esetben hatással van a növények víz felvételére, azaz kevésbé van kiszolgáltatva a csapadék változékonyságának. 150
