Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 7-8. szám - Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna: A sejthető klímaváltozás és a Duna–Tisza közi Homokhátság

{ Hazánk kontinentális éghajlatának természetes velejárója a szélsőséges csapadék­eloszlás. Könnyen meggyőződhetünk erről, hiszen a mérőállomások többségén az eddig mért havi minimális csapadék értéke a hónapok döntő többségében nulla körül alakul, míg a maximális érték meghaladja a 100 mm-t, de esetenként a 200 mm-t is. Mindez azt mutatja, hogy az országunkra (a 20. században) jellemző 600 mm csapadék harmada, negyede akár egyetlen hónap alatt lehullhat, sőt kivételes esetben akár egy óra alatt is. A szélsőségességet igazán jól példázza a 20. század utolsó két éve: 1999-ben 770 mm körüli csapadék hullott (ez száz év alatt a hatodik érték), majd 2000-ben alig haladta meg a 400 mm-t, amely a leg­kisebb érték. A trendvizsgálatok az évszázad során legalább 60-80 mm-nyi csök­kenést mutatnak (2. ábra). Ha tízéves átlagokat vizsgálunk, akkor az évszázad első két évtizede mintegy 100 mm-rel csapadékosabb volt, mint a legszárazabb 1980-as évtized, 30 éves átlagok esetén is közel 60 mm-es csökkenés figyelhető meg. Azonban ez a kép mégis kissé csalóka, hiszen a csökkenésre döntően az 1967-1994 közötti száraz időszak nyomja rá a bélyegét, ekkor az átlag kb. 560 mm volt - viszont kisebb szélsőségekkel. További kedvezőtlen jelenség, hogy nő az alig hasznosuló mikrocsapadékok aránya. Évszakosán vizsgálva a legjelentősebb csökkenés tavasszal mutatkozik, a nyári viszont alig változik. A nyári csapadékok hasznosulását viszont a melegebb hőmérséklet lerontja. A csökkenő csapadékok káros hatásait értékelve az elmúlt években többször elhangzott, hogy Magyarországon is sivatagosodási folyamat figyelhető meg. Miután azonban a csapadék nálunk, a szárazabb években egy-egy kisebb terü­leten is csak kivételes esetben marad 400 mm alatt, így sivatagosodásról nem beszélhetünk. Helyesebb, ha a számottevő csapadékcsökkenést szárazodásként minősítjük. 2. ábra. Magyarország évi átlagos csapadékának változásai és annak trendje 1901-2009 (mm) (Forrás: az OMSZ adatainak felhasználásával) 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom