Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 7-8. szám - Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna: A sejthető klímaváltozás és a Duna–Tisza közi Homokhátság
Rakonczai János - Ladányi Zsuzsanna A sejthető klímaváltozás és a Duna-Tisza közi Homokhátság A Homokhátságon élőknek, gazdálkodóknak vélhetően már tele van az a bizonyos „hócipője" a Duna-Tisza közén megtapasztalt vízhiányt értékelő cikkekkel, elemzésekkel, tanácskozásokkal, netán a vélt megoldásokat délibábosan felvillantó tervekkel. így azután jobb, ha már elöljáróban leszögezzük, tudományos megközelítésű tanulmányunkban mi sem fogjuk a táj alapvető gondjait orvosolni. Csupán annyit ígérhetünk, hogy a tájban zajló természeti változások következményeit megkíséreljük folyamatában bemutatni, és bizonyos visszavisszatérő ábrándokat a realitások szintjére helyezni. Amikor az 1970-es években a Duna-Tisza közén a vízügyi szakemberek a talaj- vízszintek jelentős csökkenését mérték, vagy az 1980-as évek elején a természet- védők a vizes élőhelyek gyors és látványos visszaszorulását tapasztalták, még átfogó értékelések hiányában fel sem vetődött, hogy a „parányi Magyarországon" a globális klímaváltozás egyes kezdeti megnyilvánulásait észleljük. Jó harminc évvel később, napjainkban, már sejthető, hogy az utóbbi másfél évszázad számos emberi hatása mellett az éghajlat globális módosulása fontos szerepet játszott a változásokban. Az iménti, kissé óvatosan megfogalmazott mondatunk hátterében két nyilvánvaló és tisztázandó kérdés rejlik. Egyrészt van-e egyáltalán globális klíma- változás, másrészt (függetlenül attól, hogy erre mi a válasz) mi a természetes és az antropogén tényezők egymáshoz viszonyított szerepe a Duna-Tisza közén tapasztalt változásokban? Az 1988-ban alakult Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) részletes értékelések alapján bizonyítottnak látja, hogy egy olyan globális klímaváltozásnak vagyunk részesei, amiben jelentős szerepet játszik az emberi tevékenység. Igaz, a földtörténet során ennél az utóbbi másfél évszázad alatt tapasztalt 0,7 °C körüli hőmérséklet-növekedésnél sokkal nagyobb felmelegedések (és lehűlések) is voltak, de a jelenlegi folyamat mértéke gyorsabb, és (modellvizsgálatokkal is bizonyíthatóan) sokban függ az emberi hatásoktól. Vannak persze, akik ezeket 140
