Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Balázs Attila: Papszigeti melódiák (színjáték)
PIKASSZÓ: Mit? PISMÁNY: Ihal-csuhal! Röhögnek. PISMÁNY: Miért visz a horgász magával szappant? Hát, ha szart fogott... ATYÁNK: Gyerekek, gyerekek... PISMÁNY: Miért ne, Atyánk? Tihi se szeretné, hogy itt lógassuk a fülünket a végtelenségig, hát nem? Rakás fancsali haver, még megsavanyodunk. PIKASSZÓ: Mint a rágott kenyérgalacsin a napon. LOJÁS: Ez igaz, ez egyáltalán nem történne Tihamérunk szellemében. Rája is átragad a hirtelen kerekedett derű. LOJÁS: Megvan nektek az, amikor a hazudós horgásznak... ATYÁNK (már ő is szinte nevetve): Apage satanas! LOJÁS: ...összekötözik a csuklóját, hogy ne mutogathasson akkorákat, amikor kérdik, mekkorát fogott. Mire ő... Ekkora! Gömböt formál a kezéből. LOJÁS: Ekkora volt..., a szeme! Létrejön a röhög az osztály effektusa. Emil is csatlakozik, majd Jákó, végül Atyánk se bírja tovább. Összekapaszkodnak, úgy hahotáznak, hogy a könnyük is kicsordul. A röhögés több hullámban kapja el őket. Amikor végre csillapodni látszik, valahonnan megszólal az ismert furulya. Mindenki elhallgat. PIKASSZÓ: Tihi! Ez nem lehet más! LOJÁS: Istenem, Tihi üzen! Hallgatják. PISMÁNY: Hé, nézzétek csak, a halak magasra ugrálnak a vízből! Tihi táncoltatja őket. A halak táncolnak nekünk! Lenyűgözve nézik a halak táncát. ATYÁNK (térdre ereszkedik): Gyermekeim, itt csoda történik. EMIL: Csoda, csoda... JÁKÓ: Tihi azt üzeni, hogy vége az átoknak. Megindul a hal. PIKASSZÓ: Hozzuk a botokat! EMIL: Hozzuk, hozzuk! Tihi jó fogást ígér! PISMÁNY: Hozom a macsettám, vágunk bozótot, s azon bemegyünk a vízig, jó? 59
