Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Alföldy Jenő: A modern Petőfi

tekinthető. Humánus gondolat fog össze művében a tudományos haladással: a távolság legyőzésén örvendezik. Korunk nagy találmánya, az internetes világháló is fölsejlik e soraiban: „Száz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! / Hadd fussák be a világot, / Mint a testet az erek."

A szabadság költőjére mint kortársunkra is büszkék lehetünk: a zsarnoksággal szem- beszálló kínai diákok az 1980-as években a Szabadság, szerelem jelszavát skandálva keltek föl a tankok ellen Pekingben, a Mennyei Béke terén. Egy másik Petőfi-vers nem csupán az elnyomókban mutatja meg a zsarnokság természetét, hanem a diktatúra táptalaját, az önkéntes szolgaságot sem kíméli: „Szolgazsarnok! Vagy nyalod más talpát, / Avvagy talpad mással nyalatod!"

Petőfi azért is avulhatatlan, mert humoros költő. A paródiaíró Karinthy, az elődök modorát utánzó Weöres Sándor, Kálnoky László vagy Orbán Ottó éppúgy eszünkbe juthat róla, mint a kávéházi versjátékait író Kosztolányi, Tóth Árpád vagy József Attila; mint a Vidám üzeneteit író Nagy László; vagy mint a kettős rabság bánatát költői játékokba ölő erdélyi költők a Ceausescu-diktatúrában. A vígeposzt író Csokonai után A helység kalapácsával lényegében Petőfi az első parodistánk. Mestere, Vörösmarty hősi eposzait karikírozta benne.

Szívesen rajzolt karikatúrát önmagáról is. Zsuzsikához írt versében megmosolyogja a máskor olümposzi fénybe vont költészetet: „Hogy suttogják majd, ha az utcán / Végigmegyek veled; / Petőfi felesége!... Erről / Csinál szép verseket." - Azon tréfál, amiért máskor az életét is kész lenne odadobni. Korai dalaiban Petőfi nemcsak könnyen lángra lobbanó ifjoncként áll olvasója előtt: gyakran szerepel önmagát csúfoló, felsült udvarlóként is: „Nézd, a bú mint fintorítja / Szentimentális pofámot... / Úgy de bánod is te mindezt!... / 'Sz az malheuröm, hogy nem bánod."

Bordalai sokszor inkább humoreszkek, mint ivásra buzdító dalok. Ivás közben című bordalában az italos embert figurázza ki, amint az ókori görög nevekbe beletörik a nyelve: „Ing a lábam, a nyelvem meg / Elakad - / Torkom a therpomyléi / Szorulat, / Leonidas, a bor, mely lecsepeg, / Gondolatim... Sex... Rex... Xerxes serege." Az állítólag régimódi, „biedermeier erkölcsű" költőnek bizony a szexen járt az esze.

Humora Heine ironikus színlelésen alapuló verseire emlékeztet. A német költővel régóta együtt emlegetik, gyakrabban romantikájáért, mint szatirikus humoráért. A Fönséges éj! váratlan fordulata heinei gesztus: a „fönséges éj" leple alatt „Most megy gyilkolni a zsivány".

Tudjuk, hogy az Egy estém otthon milyen remek életkép a vándorlásaiból hazavetődő költőről és szüleiről. Nehéz eldönteni, hogy a felnőtté vált férfi önarcképét csodáljuk-e jobban, vagy az egymással ellentétes karakterű szülők portréját. A hasonló életkorú Weöres Sándor 1936-ban erre a versre rájátszva írta meg Hazatérés című versében a régi otthont „kinőtt" ifjú ember szomorúságát, s a huszadik századi nyavalyát, az elidegenedést.

A lélektani érzékét csillogtató Petőfihez értünk. Igazuk van azoknak, akik már a Füstbement terv ben is ennek a jelét látják. A gondolat és a viselkedés közti eltérésben a lélek titokzatos erőit szemlélhetjük: az agy tervez, de a szív végez. Modem tudatvers az Itt állok a rónaközépen is: Tóth Árpáddal szólva - a lélektől lélekig tartó, véghetetlen távolságot sejteti.

Vannak „modem" szorongásokat kifejező versei, amelyek a meghasonlott József Attila és Franz Kafka szorongásos világára utalnak. Erről az Újvidéken élt irodalomtörténész, Bori Imre írt a hatvanas-hetvenes években. Ő mutatta ki a létidegenséggel küszködő, a magánytól s az embergyűlölet kísértéseitől gyötört Petőfi jeladásait s az új formajegyeket, melyek a modem, „expresszionista szabad vers" előfutáraként tüntetik fel őt.

Petőfi értékei ellenállnak az időnek. Nemcsak a néppel azonosuló romantika legjobb kifejezője, hanem modem értelmiségi is volt. Kerényi Ferenc nemrég megjelent monográ50