Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Balázs Attila: Papszigeti melódiák (színjáték)
TIHI: Figura, akiről még életében utcát neveztek el! Ember, aki végigmehet a saját utcáján. A megvalósult álom legmagasabb foka. Megpaskolja a bábu hátát, amely orral előrebukik, amikor Fűliké besurran. Tihi összerezzen. Az asztal mellett állnak. Egymáshoz közel. TIHI: De megijesztettél! Nem mentél haza? FŰLIKÉ: Még nem. TIHI: Tán Aporbával néztétek a folyót? FŰLIKÉ: Nem. Aporbá most kivételesen beszívott és eltűnt a hálózsákjában, mint egy begubózott hernyó. Aztán se kép, se hang. TIHI: Hm, nem üzent véletlenül valamit? FŰLIKÉ: Nem lehetett érkezése. Mit üzent volna? Nem szokott ő ennyit inni, de most valamiért muszáj volt neki. TIHI: Jó, és öreganyád nem aggódik? FŰLIKÉ: Nem hiszem, ilyenkor már rég alszik és a régen volt menyasszonyságáról álmodik. Hogy ott ki hogy nézett ki. Meg a lagziban ki hogyan táncolt. Ugyancsak ki rúgott be legjobban, ki volt a legkedvesebb, és ki adta a legtöbb pénzt a menyasszonytáncért. Ilyesmi. El tud tartani egy darabig, míg összeszámolja, így emlékezetből. TIHI: Ismerem a nagyanyádat. De inkább úgy, nem konkrétan az arcáról. FŰLIKÉ: Azt se hiszem, hogy ez fontos. TIHI: Boszorka? FŰLIKÉ: Lényegtelen. TIHI: Édes Fülikém, akkor mi a fontos? FŰLIKÉ: Például... az alma. TIHI: Bocs, milyen alma? FŰLIKÉ: Az aranyalma. Az aranyalma fája. TIHI: Mit mondhatnék én arról külön neked? FŰLIKÉ: Azt, hogy pontosabban mi történt alatta. A fát őrző királyfival és a fülön csípett kis tolvaj szűzleánnyal, Ilonával. Árgyélus barátunkkal meg a kis nőjével. TIHI: Khm... FŰLIKÉ: Csak fogták a kezüket, dumcsiztak hasmenésig, miután rájöttek, valójában mennyire csípik egymást, és várták a hajnalt, amely majd megint elválasztja őket? Vagy másképp is egymásra találtak? TIHI: Hát, vannak erre is, persze, különféle élességű magyarázatok. FŰLIKÉ: De nem egy az igazság? Hogy ott az az ártatlan lány elveszítette a szüzességét, viszont egyáltalán nem bánta? És akadályt nem ismervén a szerelméé akart lenni mindörökre? Mint minden normális ember, kibaszott, megdumált és megdemulált élet ide vagy oda? TIHI: Valószínűleg. FŰLIKÉ: Tihamér, én megvárlak. TIHI: Mit csinálsz? Nem értem. FŰLIKÉ: Megvárlak. 53
