Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 6. szám - Virág Zoltán: Az élmények koloritja (A folyó, a delta és a tenger kulturális alakzatai a symposionista költészetben és prózában)

Makarskája, pezsdülő azúrja, Stevan Raickovic fenyegető és garázdálkodó, kígyószerű Tiszája idézhető meg. Ugyanilyen lényeges azonban Herman Melville, Joseph Conrad, Saint-John Perse recepcióját szintén kiemelni, hiszen a tenger mint a körkörös végtelen erőpróbája, kihívása e három szerző műveiben fokozódott elemi jelentőségűvé. A maga archaikus, mitikus és kozmikus rangja miatti összetettségében a közösségiségnek és a nemzetköziségnek olyan tér-idő koordinátája, amelyben minden emberi kapcsolatforma, közelkerülés, egybetartozás más-más kontúrokkal hangsúlyozódhat. Saint-John Perse Anabázisának (Anabase, 1960) szavaival: „Emberek, föld porából való mindenféle népek, / szatócs és dologtalan népek, peremvidékek és túl-vidékek / népei, ó, porszem súlyú népek a föld emlékezetében; / völgyek és fennsíkok népei, omlékony világunk ormainak / népei; jel- és magszimatolók, sugallatok hitvallói / Nyugaton; nyomolvasók, évszakkövetők, táborbontók / hajnali gyönge szélben; ó, világ kérgén kutat kutatók; / és ti, akik okot kerestek, okot találtok, hogy máshová / menjetek II nem kereskedtek sósabb sóval, mint amikor reggel, / a világ füstjeire fennen felaggatott holt vizek birodalmainak / sejtelmében a száműzetés dobjai felébresztik a / lomokra ásító // örökkévalóságot a határokon." (Bognár Róbert fordítása)

A térszervezés, a térbeli kömyezetalakítás, a felfedezés hibrid archeológiáját már a Delta első részében (1969) Joseph Conrad nevével fémjelezve értelmezte Tolnai Ottó az utazás, az életút, az életutazás relációjában, a Balkáni babér (2001) kötet Érzékiség gyónásom című nagy egységének határzónás teofániájában pedig Herman Melville Ahab kapitányának fehér bálnája önmaga egyetlen lehetséges teológusaként folytatja küzdelmét a tengerésszel. Tin Ujevic Javaslat egy önéletrajzi vázlathoz (Prijedlog zajednu autobiografsku skicu)19 című posztumusz írásának megfontolásai és latolgatásai szerint a „tenger tartalma nem összegezhető egy kurta elemzésben, a tenger képével a tengeri tájképek festői, a költők, a kulisszafestők ismertetnek meg bennünket"20. Tolnai Ottó kék füzetének bejegyzései a Gyökérrágóban (1986) ugyanebben a szellemben születtek a nagyrabecsült horvát, szerb és szlovén festőművészek, nevezetesen Ljubo Ivancic, a Párizsban megfordult Juraj Plancic, Petar Lubarda, Milan Konjovic, Sava Sumanovic, a Velencéhez kötődő Emanuel Vidovic, a tudását Madridban tökéletesítő Frano Simunovic, az ugyanezen helyszíneket szintén jól ismerő, de Bécset, Zürichet, sőt Dachaut is megjáró Zoran Music és az aradi születésű, Budapesten Művészeti Akadémiát végző, Münchenben is tanuló Ivan Tabakovic képcsarnokának megteremtésével.

Domonkos István 1963-as Rátkájának biztos kiindulópontja a Saint-John Perse-i Dicséretek (Éloges, 1960) „mintha-ég-volna" tengere, amelynek asszociatív élménytömbje, szellemi sugallata az útközbeniség parttalan közérzetének hiányviszonylatait és idillikus átmenetiségét egyaránt fölerősíti. Az időbeliség makrokozmoszának felforgatása, a tér-idő kontinuum montázsszerű felbontásai, a műfaji és a stiláris lerakódások metatörténelmi szerveződése a huszadik századi amerikai irodalom komoly hatását, markáns jelenlétét mutatja Balázs Attila és Fenyvesi Ottó munkásságában. Elsősorban Thomas Wolfe, William Faulkner, John Dos Passos regényírói módszereire, Wallace Stevens és William Carlos Williams költészetére hasznos itt gondolni, hiszen az ő műveik alapos ismerete nyomán az imént említett szerzők alkotásaiban jól érzékelhető, hogy a széttöredezett, újraszervezett, újraszerkesztett kapcsolatformák, érintkezési zónák, mozgásfelületek már sohasem menthetők ki és foghatók össze azokban a variációkban és kombinációkban, amelyekben valamikor ténylegesen létrejöttek.

19 Lásd Tin Ujevic, Tin u izlogu (Autobiografski zapisi), prired. Nedjeljko Mihanovic, Zagreb, Naklada Ljevak, 2002,430-437.

20 Idézi Vlatko Pavletic, Az ujevici költészet kiindulópontjai, ford. Túri Gábor, = Tin Ujevic, Szelek játékszere (Válogatott versek), Újvidék, Forum, 1981,164.

12