Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)
Összességében elmondhatjuk, hogy Varró János írása kiváló kordokumentum. A szerző nézőpontjából, amely igyekszik hiteles és reális maradni, nyomon követhetjük a Trianon utáni Romániában az erdélyi magyarság megpróbáltatásait 1968-ig. Megismerhetjük a román börtönök és munkatáborok embertelen és kegyetlen világát. Varró János nemcsak saját életútját mutatja be, hanem az általa megtapasztaltakon és elmesélt történeteken keresztül egy valós képet igyekszik festeni a korabeli viszonyokról. Ezen túl, és talán ennél lényegesebb, hogy egyfajta erkölcsi fogódzót, útmutatót is igyekszik nyújtani az olvasó számára nem mindennapi, megpróbáltatásokkal teli életútjára alapozva. Ezért nagyon jó és fontos írás. Varró János emlékének ápolása Varró János emlékének ápolása több személy és intézmény nevéhez köthető: Abrahám Sándorné Kun Eszter, a tanítóképző kar nyugdíjas könyvtárosa, Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke, Sípos Zsolt, Varró János egykori tanítványa, Steklács János, egykori kollégája. A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, azon belül is a magyar nyelv és irodalmi csoport igyekszik ébren tartani Varró János emlékét. A TFK 2006-ban alapította meg a Varró János-ösztöndíjat olyan hallgatók számára, akik kiemelkedő tanulmányi eredményük mellett „Varró János szellemiségének megfelelően, példamutatóan készülnek fel az óvodapedagógusi, tanítói hivatásukra. "50 Varró János születésének 80. évfordulója alkalmából 2007. november 4-én a marosvécsi temetőben emlékeztek Varró Jánosra egykori kollégái, barátai, ismerősei, a TFK munkatársai és hallgatói is részt vettek a megemlékezésen. Steklács János intézetigazgató, Varró János egykori kollégája mondott itt beszédet, ahol a következőket mondta: „Pályakezdő tanárként találkoztam vele. Mindketten gyermekirodaimat tanítottunk, egy irodában dolgoztunk. Tisztán él bennem az első találkozás emléke. Bemutatkoztam neki, majd így folytattam: »a tanár úr elszánt és méltatlan utódja vagyok«. Erre ő határozott és szelíd mosolyával azt válaszolta: »Jegyezd meg Jancsikám, hogy az oktatás gerince a történelem kell, hogy legyen!« (...) Sok időt töltöttünk együtt, én csak kérdeztem, kérdeztem, ő pedig jó tanárként válaszolt. Áhítattal és borzongva hallgattam, ahogy az életéről mesélt, észrevétlenül formált, tanított engem is."51 2007. november 27-én Varró János irodalmi emlékest volt a TFK-n, melyen vendég volt Pécsi Györgyi irodalomtörténész, és Varró János írásaiból is elhangzottak részletek. 2008. június 9-én tartották a TFK-n az Erdélyi sorsvallató című kötet ünnepélyes bemutatóját. 2009. november 26-án Kecskemét Megyei Jogú Város és a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara Varró János emlékére országos vers- és prózamondó versenyt szervezett középiskolások számára, melyre erdélyi magyar irodalmi alkotásokkal lehetett nevezni, a sikeres versenyen 28 diák vett részt. Jelenleg a TFK-n szervezés alatt áll a Varró János Alapítvány létrehozása. 50 FK TFK Kari tanácsi határozat a Varró János-ösztöndíj alapításáról, 2006. június 1. 51 Steklács János beszéde a marosvécsi temetőben, elhangzott 2007. november 4-én. Forrás: http://steklacs.blogter.hu/203136/varro_janosra_emlekezunk, utolsó letöltés: 2010. január 21. 100
