Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai (Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi 56-os utolsó vallomása)

is éveken át kereste a börtönben, míg 1960 márciusában egykori „bolyais" diákok érkeztek a lágerbe, akiktől megtudta, hogy a Bolyai Tudományegyetem 1959. március 19-én, az egyesülési nagygyűlés után gyakorlatilag megszűnt. Ekkor tudta meg azt is, hogy Szabédi László tiltakozásul öngyilkos lett.40 „Végre megtudtam azt, ami letartóztatásom óta mindvégig izgatott, tudniillik azt, hogy miért tartóztattak le, és miért mértek ránk ilyen súlyos büntetést. Eszerint a román államvezetés már 1958 nyarán konkrétan készült a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésére. A román vezetés, amely akkor még tartott a nemzetközi közvéleménytől, s nem akarta, hogy ezt az egyesítési nagygyűlést diszkordáns magyar hangok zavarják, tudatosan előkészítette a talajt, s a mi elítélésünkkel alaposan ráijesztett a Bolyai Tudományegyetem tanáraira, hogy azok meg se merjenek mukkanni. "41 Tehát Erdélyben a magyar fiatalokat, többek között Varró Jánost is azért fogták perbe minden jogalap nélkül, a magyar forradalmi események okán, hogy az ott élő magyar kisebbség jogait, oktatási lehetőségeit csorbítsák és az erdélyi magyar értelmiséget megfélemlítsék. Fontos kijelentést tett Varró János az erdélyi magyar értelmiség felelősségéről a 20. század második felére vonatkozóan, ami a mai napig is sok vonatkozásban érvényes. „A romániai magyar értelmiség »periódusokat«, »nehéz időket« vélt látni ott, ahol tulajdonképpen egységes és szerves történelmi folyamatról, a romániai magyarság felszámolásáról volt szó. Nem ismerte fel, hogy a magyar nemzetiségi kultúrát sújtó intézkedések végeredményben az egész magyar kisebbség felszámolását célozzák, vagy ha felismerte, meg sem kísérelt fellépni ellenük egységesen, mégpedig az ország érvényben lévő törvényeire támaszkodva. Nem ismerte fel, hogy élethalálharcról van szó, hanem, az egyéni menekülés útjait keresve, hagyta magát atomizálni, s lépésről lépésre »okosan« vonult vissza, míg csak a szakadék szélére nem érkezett. "42 Varró János szakmai karrierje mellett családi életét is megviselte a börtönben eltöltött idő. Mikor lefogták, akkor várta felesége, Varró Katalin a második gyermeküket, mikor kijutott a börtönből megtudta, hogy közben felesége elvált tőle, majd házasságot kötött, és az új férje adoptálta a gyermekeit.43 44 A hatéves gyermekét szabadulása után látta először, később felesége tiltása miatt a gyermekeivel sem találkozhatott, nehogy az ő életüket is „tönkretegye''.44 1964 decemberében Varró János feleségül vette Balogh Évát, a Kolozsvári Magyar Színház színésznőjét, de három év múlva elváltak. 1975-ben ismét megházasodott Varró János, a nála jóval fiatalabb Vajda Enikőt vette el, akitől kislánya született. 1987-ben, mikor Varró János úgy döntött, hogy Magyarországra jönnek, a felesége és a gyermeke sem tudott arról, hogy ez végleges döntés, és nem csak vakációzni jönnek. Felesége Kecskeméten egy szakközépiskolában tanított, majd nem sokkal kecskeméti letelepedé40 Szabédi László az egyesülési nagygyűlésen ellentmondott az azt levezető Caujescunak, aki az önálló magyar tudományegyetem ellen érvelt. Szabédit nyilvánosan megalázták a gyűlésen, majd kénytelen volt önkritikát gyakorolni (Vincze 1997). Ezt követően Szabédit állandóan zaklatták, aki végül vonat elé vetette magát, ezt követően öngyilkos lett Csendes Zoltán prorektor, majd a felesége, Molnár Zoltán közgazdász professzor és Tóth Sándor is. Varró 2008. 186-187. o.

41 Uo. 185-186. o.

42 Uo. 215. o.

43 Varró János az egyik ügynöki jelentés szerint 1958 májusában már külön élt feleségétől. Bottom 2006. 331. o. Varró János a börtönből megüzente feleségének a korábban szabaduló dr. Schönfeld József aradi főrabbival, hogy váljon el tőle és próbáljon Magyarországra menni és ott új életet kezdeni, mert Varró János úgy gondolta, hogy felesége és gyermekei életét is tönkreteszik a román hatóságok, és a gyerekeket még középiskolába sem veszik föl. Közben Varró János feleségét kitették akadémiai állásából és bolti pénztárosként dolgozott. Varró 2008. 190. o. Varró János első házasságából született gyermekei (István, Alpár) és volt felesége is a hetvenes évek elején kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Ábrahám Sándomé Kun Eszterrel 2010. január 22-én készített interjú alapján. Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található.

44 Varró 2008. 219. o.

98