Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 5. szám - 100 ÉVE HUNYT EL MIKSZÁTH KÁLMÁN - Török Zsuzsa: Megelevenedik a holtak csöndes birodalma (Mikszáth Kálmán: A fekete kakas)
ismételt kérdésére, hogy márpedig mégis ő lett volna, unokája bizonytalanul válaszol: nem tudja. A fekete kakasos lányok azonosságának és a történet értelmezésének, az értelmezési lehetőségek egyensúlyának kulcsjelenete szintén az öreg Kupolyi és Pali párbeszéde. A párbeszéd során Mikszáth felsorakoztatja mindazon minimálisan szükségszerű közös elemet, amely lehetségessé, de nem bizonyossá teszi az azonosságot. Pali is egy fekete kakasos szőke leányról mesél, fején pettyes kendővel (a Kupolyi által gondozottnak fekete babos kendő volt a fején), aki egy kissé ferdén tartotta a nyakát. Kupolyi pártfogó ltjának „a termete nem hibátlan, a bal válla kinőtt egy kicsit."46 Pali és nagyapja leírásában tehát azonos elem a piros taréjú („És a kakasnak piros volt a taréja? [...]- Hiszen minden kakas-taréj piros, apóka. ”47) fekete kakas, illetve a pettyes kendő, ennél bizonytalanabb azonosságú a leány testtartása, Pali leírásából pedig teljesen hiányzik a kakas nyakán lógó csengettyű. A csengettyűről először a leány beszél Kupolyinak lázálmában: Ahol szalad ni, egy fekete kakas, annak a fején van egy veres taréjsapka, abban a taréjban belül van egy taréjcsöngettyű, annak a szava után megyek, mert hallom azt csilingelni.”48 A csengettyűt Kupolyi képzelete helyezi utólag a taréjon belülről a kakas nyakába, amikor a helyi asztalosnál koporsót és fakeresztet rendel, a keresztre pedig kakast festet csengettyűvel a nyakában. A párbeszéd tanulsága tehát (melyet az elbeszélés második részének a kakas vagylagosságára utaló zárlata is hangsúlyoz), hogy az azonosság (kísértetiesen) valószínű, de nem bizonyos. * Úgy gondolom, hogy Mikszáth a magánéletből, a palóc környezetből hozott élményanyagot az aktuális kontextushoz is igazítva néha, és a titokzatos iránti általános emberi vonzalmat, érdeklődést kihasználva írja misztikus történeteit. A tematika már eleve kínálja a babonás gondolkodásmód történetalakítói és történetértelmezői lehetőségeinek kiaknázását, a befogadóra tett hatás fokozását és az olvasói igények többirányú kielégítését. Ahhoz, hogy A fekete kakas mégis hangsúlytalan darabja maradt a Mikszáth-életműnek, valószínűleg az olvasói szokások adott, történeti állapota jelentette a kiindulópontot. A misztikum érzékeléséhez nélkülözhetetlen érdeknélküliség ugyanis hiányzott a pél- dázatos, allegorikus olvasásmódhoz szokott, és gyakran a referenciális vonatkozásokat kereső 19. századi közönség olvasói szokásaiból.49 A fekete kakasnak a misztikumot nem egyértelműen feloldó, a többirányú értelmezést lehetővé tevő szerkezete és befejezése azonban legalább annyira katartikus lehet mind a naiv, mind pedig a gyanakvó olvasó számára, mint például a rejtélyt egyértelműen kiderítő tréfacsináló vagy a detektívregény mintájára működő történeteké. A fekete kakas azonban nem klasszikus értelemben vett detektívtörténet. Legalábbis nem abban az értelemben, hogy a titokra egyértelmű magyarázatot adna, mint ahogy azt a korábbi Kísértet Lublón megteszi. A lehetséges különböző perspektívákból való elgondolása tekintetében talán egyetlen Mikszáth-elbeszélés sem hagyja a történtekre vonatkozóan annyira kétségek, a történetmondás zsenialitására vonatkozóan felismerések között az olvasót, mint A fekete kakas. Todorovi értelemben is fantasztikus.50 46 Uo„ 22. 47 Uo., 53. 48 Uo., 24. 49 Vö. Tarjányi Eszter, Utószó, avagy fantasztikum magyar módra = XIX. századi magyar fantasztikus regények, Vál., az utószót és a jegyz. írta Tarjányi Eszter, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2002, 435. 50 Vö. Tzvetan Todorov, Bevezetés a fantasztikus irodalomba, Budapest, Napvilág, 2002, 25., ill. 31. 67
