Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
Varga csak akkor árulta el Klein lakhelyét, amikor az SS-tiszt fegyverrel kényszerítette erre. Kleint elvitték a németek, de hamarosan hazaengedték. Nem lehetett bizonyítani, hogy a vádlott súgta volna be Kleint, vagy rá vonatkozóan terhelő adatokat mondott volna.38 Összegzés A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el. A népbírósági perek jelentős része májusban, júniusban kezdődött. Jól nyomon követhető, hogy a városban a polgári középosztály magasabb pozícióiban lévőkre „vadásztak” a politikai rendőrség tagjai. Minden bizonnyal a régi elit megfélemlítése volt a célja elsősorban az MKP-nak és a vele szoros együttműködésben tevékenykedő népügyészségnek, népbíróságnak és politikai rendőrségnek. Tetteikkel és eljárásaikkal megteremtették a félelem légkörét, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a későbbiekben jelentős ellenállás nélkül magukhoz tudják ragadni a hatalmat. Ez az időszak a véleményformáló helyi elit megfélemlítésének az időszaka volt. Ezt a folyamatot a helyi MKP és szövetségesei, a vele szorosan együttműködő politikai rendőrség és a népügyészség tartotta kézben. Az MKP és a politikai rendőrség kecskeméti tagsága egyrészt a volt munkaszolgálatos helyi és ide érkező zsidókból, másrészt a város korábbi szegény baloldali személyeiből állt, akik közül többen a helyi Nyilaskeresztes Párt tevékenységében is részt vettek. Jól megfigyelhető, hogy az egyes ügyekben a személyes bosszú, vagy valamilyen korábbi sérelem is jelentős szerepet játszott. Irodalom Az 1945. évi VII. törvénycikk www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/nepbir.htm Fűzi László (szerk.): Helytörténeti részletek a kecskeméti Ferences Rendház történetéből (1644- 1950). Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 2004 Gyarmati György: Péter Gábor és az ÁVH birodalom. Rubicon 2002/6-7. szám. Zord idők. A politikai rendőrség történetéből. 4-10. o. Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Dokumentumok Kecskemét történetéből I. 1944. október 31. - 1945. május 8. Kecskemét Város Tanácsa V. B., Kecskemét, 1975 Kiszely Gábor: AVH. Egy terrorszervezet története. Korona Kiadó, Budapest, 2000 Magyar Katolikus Lexikon, www.lexikon.katolikus.hu (címszó: kecskeméti népbíróság) Kovács M. Mária (1995): A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években. Budapesti Negyed, 1995/2. www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/08/kovacsl.html Kovács M. Mária (2001): Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. Helikon Kiadó, Budapest, 2001 Paksa Rudolf: Szélsőjobboldali pártok és mozgalmak a Horthy-korszakban. Kommentár 2007/5. http://www.kommentar.info.hu/paksa_rudolf_szelsojobboldai_partok.pdf Pelle János (2006): Orvoskamara: önkéntes vagy kötelező tagság? HVG, 2006. október 27. http:// hvg.hu/print/20061026orvos.aspx 38 BKMÖL XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai 131/1945. Varga Gergely ügye. 76
