Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
figyelembe, hogy 1941-ben kilépett a pártból. Több NOT-ítélet esetében is megfigyelhetjük, hogy úgy határozták meg az ítélet mértékét, hogy a már letöltött büntetést vették alapul, és felfelé kerekítve ahhoz igazították a fogvatartás mértékét. 1947. szeptember 16-án bocsátották szabadlábra Hencz Jánost Szegeden. Innét Veszprémbe távozott, a Rózsa u. 3. alá.21 2. A volt polgármester fia, Liszka György ügye Dr. Liszka Béla22családja Nyugatra menekült Kecskemét kiürítését követően, fia, Liszka György23azonban 1945-ben visszatért Kecskemétre, a politikai rendőrség hamarosan letartóztatta, majd még ebben az évben népbíróság elé állították a fiút, aki még nem töltötte be ekkor a 18. életévét. A következő évben hazatért felesége is, akit szintén népbíróság elé állítottak. Liszka György 1945. augusztus 12-én tért vissza Kecskemétre, és önként jelentkezett a rendőrség politikai osztályán, ahol 1945. augusztus 15-én hallgatták ki. Liszka a rendőrségi vallomásában mind az édesapjára, mind magára nézve terhelő vallomást tett, minden bizonnyal a rendőrség jól ismert vallatási módszerei miatt. Liszka elmondta, hogy „otthon a családban erős jobboldali nevelést kaptam. Apám németbarát és erősen antiszemita volt. (...) Apám állandóan a zsidók országromboló, és káros tevékenységéről próbált meggyőzni. (...) Észrevettem apám igazságtalanságait." A jegyzőkönyvben foglaltak szerint apja és Zöldy Márton24 csendőr százados megbeszélték, „hogy abból tudja meg Kecskemét népe, hogy itt a zsidóknak az utolsó perc, hogy viszik a zsidókat innen, ha ledül a zsidó templom kupolája. Ezt a merényletet ördögi módon tervezték ki. Mégpedig úgy, hogy a téglagyárban senyvedő szerencsétlen zsidókat hozza be a városba és velük saját magukkal ütettik le a zsidó templom kupoláját. Azt akarták, hogy ez legyen az utolsó emlékük Kecskemétről. (...) Apám hozzájárult Zöldy e kegyetlen tervéhez és rendőrkordont vezényelt ki a munka sima lebonyolítása érdekében. A merénylet nem sikerült. Csupán azért, mert a kupola nagyon meg volt erősítve vas traverzekkel. Csákány nem fogta." Liszka György vallomása szerint maga is gyakran lezsidózta zsidó vallású diáktársait. „Kegyetlen és durva vicceket csináltunk velük, többi hasonló felfogású társammal egyetemben. Mondottam nekik, hogy piszkos, büdös zsidók, miattatok van a háború. Több esetben zsidó diáktársamat, csupán azért, mert zsidó volt, meg is vertük." 21 BKMÖL XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai 436/1945. Hencz János ügye. 22 Dr. Liszka Béla Kecskemét korábbi polgármestere volt. 1895-ben született Kecskeméten, apja a főreáliskola tanára volt. Liszka Kecskeméten tanult, jogi végzettséget szerzett, majd részt vett az első világháborúban. 1919-ben Szegeden belépett a Nemzeti Hadseregbe. 1921-től Kecskemét város aljegyzője, majd tanácsnoka volt. 1938-ban lett a város polgármestere. 1944-ben együttműködött a Gestapóval, már október 20-án esküt tett a Szálasi-kormányra. A háború végén Nyugatra távozott, Münchenben halt meg 1978-ban. Pétemé 168. o. 23 Liszka György 1927. december 4-én született, ebben az időszakban gimnáziumi tanuló. Édesanyja Szabó Mária, a Mária körút 15. szám alatt lakott. 24 Dr. Zöldy Márton csendőr százados részt vett az 1942-es újvidéki razziában. Az 1943-as felelősségre vonás elől társaival Németországba menekült, a német megszállást követően tért vissza Magyarországra a németekkel. A háború után kiadták Jugoszláviának, ahol a népbíróság halálra ítélte és kivégezte. 67
