Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
vannak, ezért felelősségre vonták Henczet, ekkor dr. Prém József, „mint büdös kommunistát lelövésselfenyegetett." 1941. április elején Hencz-cel együtt kivált a tagok kétharmad része a pártból, mivel ők nem voltak nyilasok. A párt megmaradt tagjai büszkén hirdették, hogy „sikerült a pártot a Hencz-féle kommunista bandától megtisztítani". A Kecskeméti Népbíróság 1945. december 28-án tárgyalta Hencz János ügyét. A népbí- rák között több olyan személy is volt, akiket korábban felsorolt, hogy annak idején tagjai voltak a nyilas pártnak. A tárgyaláson Hencz kifejtette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Hencz elmondása szerint nem volt alapító tagja a pártnak, bár belépett 1939 közepén. 1941 októberében kizárták, de már korábban, 1941 áprilisában kilépett a pártból „Básti Ágostonnal a kommunista párt jelenlegi titkárával együtt, aki szintén tagja volt abban az időben a nyilaskeresztes pártnak, magunk köré gyűjtöttük a kommunista érzelmű baloldali egyéneket és azok működését fedeztük a pártban". Hencz kifejtette, hogy nem érti miért vonták őt felelősségre, hiszen ő csak fedezni akarta a hatóságok előtt a kommunistákat. Akiket annak idején beszervezett a pártba, mind baloldaliak és jelenleg is tagjai az MKP-nak. A népbírósági ítélet szerint Hencz bűnös az 1440/1945. M. E. rendelet 12. §19 alapján népellenes bűntettben, ezért főbüntetésként négy év börtönre ítélték, mellékbüntetésként politikai jogainak gyakorlását 10 évre felfüggesztették. Az ítélet indoklása szerint a rendőrségen tett vallomásait vették alapul. Eszerint Hencz nem tudta bizonyítani, hogy baloldali lett volna, és csak látszatból lépett be a Nyilaskeresztes Pártba és ott kommunistákat szervezett volna be. A vádlott nem indokolta, hogy miért vallott másként a tárgyaláson, mint a nyomozás során. Tényként állapította meg a népbíróság, hogy „fasiszta pártban tisztséget vállalt és abban tevékeny működést is fejtett ki." A vezetőbíró a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, ezért feljebb terjesztették az ügyet a NOT-ra. Ezt követően Hencz több levelet írt a NOT-hoz, amelyekben ártatlanságát igyekezett bizonygatni, és közben kifejtette, hogy azok, akik korábban nyilasok voltak, most az új berendezkedés meghatározó szereplői lettek. 1946. január 2-án Hencz levelet írt a NOT-nak, ebben fellebbezett a december 28-i ítélet ellen. Leírta, hogy a tárgyaláson nem hallgattak meg tanúkat. Az ítélethirdetést követően nyolc napon belül fellebbezhetett volna, de nem kapott jegyzőkönyvet a tárgyalásról. Leírta, hogy valójában egyetlen tagot sem szervezett be a pártba, az a szervezők dolga volt, de a rendőrségen ezt be kellett vallania. Valójában a párt vezetője volt 1941. április 5-ig, ezt követően kizárták és megfosztották vezetői tisztségétől. Utána dr. Prém István ügyvéd vezette a Nyilaskeresztes Pártot a legutóbbi időkig. Hencz leveléhez csatolta a pártból való kizárási okmányát is. Hencz leírta, hogy 1945. november 10-én Dózler rendőrtanácsosnak előadta, hogy amit augusztus 29-én vettek fel jegyzőkönyvet a rendőrségen, az nem felel meg a valóságnak. Dózler, a politikai nyomozóosztály vezetője „utasította Balogh Lóránt és társa politikai nyomozó közegeket, hogy a valódi tényállásnak megfelelőleg vegyék fel a jegyzőkönyvet és azt a megadott adataim alapján nyomozzák le." Hencz leveléhez csatolta ezt a jegyzőkönyvet is, amit a „kecskeméti népbíróság teljesen figyelmen kívül hagyott" a tárgyalás során. Hencz János kérte, hogy az 1945. augusztus 29-én aláírt jegyzőkönyvet és a szeptember közepén az ügyész által felvett jegyzőkönyveket tekintsék semmisnek „mert azokat a többi cella társaim láttára és azok jajj kiáltásának hallatára írtam alá azzal a tudattal, hogy azok sorsát így elkerülhetem". Hencz kérte a NOT-ot, hogy a tanúit hallgassák meg, és a november 13-án 19 Az 1945. évi VII. törvénycikk 12. §-a szerint „népellenes bűntettben bűnös az is: (2) aki anélkül, hogy evégből vele szentben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett, vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt, avagy tagként tevékeny működést fejtett ki". 64
