Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 2. szám - Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye
Rigó Róbert A Kecskeméti Népbíróság néhány ügye Európa több országában hoztak létre népbíróságokat a második világháborút követően. Magyarországon 1945 elején állították fel a népbíróságokat1 annak érdekében, hogy felelősségre vonják a második világháború idején elkövetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A törvény preambulumában olvashatjuk a népbíróságok létrehozásának indokát is: „az ideiglenes nemzeti kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket. "2 A felelősségre vonás terve már korábban megjelent. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában már 1944. december 3-án kijelentette, hogy „a hazaárulókat, a felelős bűnösöket le kell tartóztatni és átadni az erre a célra létesítendő népbíróságoknak. Vagyonukat el kell kobozni."3 A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány felállítását követően 1944. december 22-én nyilatkozatban vállalta, hogy bíróság elé állítja a háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A nyilatkozatot a Szovjetunióval aláírt fegyverszüneti egyezményben is megerősítették 1945. január 20-án. Ennek a 14. pontjában rögzítették, hogy „Magyarország közrefog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben e személyek felett. "4 A népbíróságok felállításáról szóló rendeletet5 január 25-én hozták meg Debrecenben, amit 1945. február 5-én kihirdették, de ekkorra már több népbíróság is megkezdte működését Magyarországon. 1945 májusáig a Budapesti Népbíróságon kívül vidéken, a törvényszéki székhelyeken 24 népbíróságot állítottak fel. A Kecskeméti Népbíróság 1945. március 26-án tárgyalt először.6 7 A Kecskeméti Nemzeti Bizottság (KNB) ülésén már jóval korábban, január 16-án, a kormányrendelet kihirdetése előtt foglalkoztak a helyi népbírósággal. König Ferenc a KNB-be delegált Magyar Kommunista Párt (MKP) tag ezen az ülésen kijelentette: „a már felállított népbíróság a munkáját azonnal kezdje meg a politikai vonatkozású s azonfelül mindazon ügyekben, amelyek a rögtönítélő bíróság elé tartoznak"7 König javasolta, 1 A népbíróságokat az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról alapján állították fel, ezt módosították az 1440/1945. M. E. rendelettel, amelyeket később 1945. szeptember 16-án törvényerőre emeltek az 1945. évi VII. törvénnyel. 2 Az 1945. évi VII. törvény www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/nepbir.htm. 3 Romsics I. köt. 374. o. 4 Romsics I. köt. 380. o. 5 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról. 6 Tánczos-Szabó (2005) 316. o. 7 Iványosi-Szabó 73. o. 60
