Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 12. szám - SZÁZÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP - Vasy Géza: "az elmúlástól tettenérten" (Kiss Benedek költői világáról)

filmet készített a Kilencekről Szigligeten és a szomszédos Szentgyörgyhegyen, Kiss Benedek szőlőjében. Este, a csillaggal kivert ég alatt, a présház előtt, a diófa tövében körülültük a hatalmas asztalt, s a gyertyafénynél iddogáltunk, diót eszegettünk. Aztán versmondásra is sor került, s Bence ezt az akkor még újnak számító művét olvasta fel. Oly módon, ahogy azt alighanem csak egyetlen egyszer mondhatta el ő is: ott, ahol a verset írhatta, újraalkotta számunkra. Örök kár, hogy a kamera már ki volt kapcsolva, hiszen másnap, az alkotóház napfényes kertjében kissé másként hangzott ez a szöveg. Én azóta is úgy olvasom ezt a verset, hogy ott érzem magam a helyszínen. Mindössze tízegynéhányan lehettünk részesei ennek a csodának, de biztos vagyok benne, hogy minden olvasó megérezheti, átélheti majdnem ugyanezt, hiszen a varázslatosság magából a szövegből árad, s az adott, a megjelenített térhez és időhöz hasonlatosakat bárki ismerhet élményszerűen is. Az olvasó a címmel kezdi a szöveg megismerését, s már itt megakadhat. Elsőre ugyanis feltehetően a delirium szó legismertebb jelentése ugrik be. Értelmező szótáraink mást nem is tartanak számon, csak az orvosi kifejezést, amely: „A tudat elhomályosulásá- val, érzéki csalódásokkal járó kóros állapot. " A mindennapi életben az erősen részeg embe­rek állapotát írják le ezzel a szóval, bővebben a delirium tremens kifejezéssel. S bár a versben szerepel, hogy „felhajtok egy-egy poharat", egészen másról van szó, nem az ital idéz elő különös lélekállapotot. Aki kézbe veszi az idegen szavak szótárát, az második jelentésként a őrület, az önkívület, harmadikként pedig az elragadtatás, a lelkesültség fogalmait találja meg. S ezt ellenőrzendő, a latin szótárban a lázálom, az őrjöngés sze­repel. A verset megismerve nyilvánvaló lesz, hogy a költő a latin jelentésben a lázálom, még inkább a lelkesültség, elragadtatás jelentéskörében használja ezt a latinból magyar­rá lett szót. A 43 soros szöveg három, 15, 16 és 12 soros szakaszra tagolódik. A sorok két-, oly­kor háromüteműek, tehát ütemhangsúlyosak, s általában 8-9, olykor 10 szótagosak. Ugyanakkor bizonyos mérvű ritmikai kettősség is kimutatható: a 43 sorból 28 értel­mezhető szabadabb (Ady Endre utáni), olykor pedig szabályos módon jambikusnak. A kétféle, az ereszkedő és az emelkedő ritmus szinte észrevehetetlenül olvad egy­másba. Érdekes a rímelés, hiszen voltaképpen mindössze két rímváltozat vonul végig a versen. Az egyik (25 sor) emelkedő, jambikus jellegű. Az a-a magánhangzópár a leggyakoribb. A másik változatban (18 sor) két hosszú szótag zárja a sorokat. Az e-é magánhangzópár szerepel döntően, azonban a mássalhangzó-torlódások az első szótagot is hosszúvá teszik. Egyébként is gyakran szókezdő, s így hangsúlyos ez a szótag. A sorzáró é hang azonban nyomatékosabbá teszi az utolsó szótagot is. Ezt az is erősíti, hogy a sorvégek többnyire gondolati-mondatszerkezeti szünetet is jelentenek. Mindössze négy sorban van enjambement. Ugyanakkor több sorban (9) rövid szótag szerepel az utolsó két szótag előtt, s így a sor zárlata: egy jambus és egy csonka láb, azaz hosszú szótag. így a második rímtípus sorainak hangzása is inkább emelkedő jellegű. Ezt nyomatékosítja az é hang: lehet még, az estét, szeretnék, végtelen lét, kivert ég. A formális verstani leírás alapján voltaképpen meglehetősen egyszerű, kissé monoton ritmusú, hangzású verset lehetne várni, ám ez korántsem így van. E mű egyik poétikai csodája, hogy az egyszerűségből összetettség lesz, a két szerény szólam vonószenekari hatást képes kelteni. Kiss Benedek verseiben a természet nem díszlet vagy puszta jelkép, hanem az ember létezési közege, s ugyanakkor maga az ember is része a természetnek, s nem ő a hatalmasabb. Ha tehát a költő tájlíráját, természetverseit kívánnánk össze­gyűjteni, szinte mindent említhetnénk. Némi túlzással, óhatatlan torzítással akár az is kijelenthető, hogy e költészetben meghatározóbb a természetben, mint a tár­125

Next

/
Oldalképek
Tartalom