Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 12. szám - SZÁZÉVES A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP - Kapócsy Anna: Kmetty János a Kecskeméti Művésztelepen

szobrászatban. Elképzelhető, hogy a torzó műfaja, ahogy a néger plasztika is, festőink vásznain nyeri el létjogosultságát? Ugyanakkor a töredék itt az egészt idézi fel, ahogyan Rodin megcsonkított Meditációja is őrzi az eredetét, vagy Maillol: Blanqui emlékműve (1906) egészként és egy torzósított változatban is ismert. Lényegében a több száz éves akadémiai gyakorlat fordítottját valósították meg Kmettyék, amikor nem kiegészítik a torzót, hanem az egészt szabadítják meg végtagjaitól. Maillol a klasszikus eszményt tartja szem előtt, míg Archipenko vagy Brancusi a torzót már önálló, az egésztől teljesen függetlenedett, autonóm műként értelmezi. Ezen a ponton találkozhat 1913-ban Kmetty és Perlrott művé­szetről való gondolkodása Mailloléval. Kmetty visszaemlékezésében a háborúhoz köti a reneszánszhoz, a klasszikus művé­szethez történő közeledését, a kép keletkezési dátumából nyilvánvaló, hogy ez, éppen Kecskeméten, feltehetően e közös gondolkodás hatására, elsősorban Perlrott inspirációjára már korábban bekövetkezett. Az új tájkép, önarckép és csendélet mellett azonban megjelenik egy a festő szándékát, világnézetét még egyértelműbben közvetítő képtípus. Ezeket a képeket akár parafrá­zisoknak is tekinthetjük, amennyiben régi kompozíciós sémák, ikonográfiái típusok új hangszerelést nyernek, új nyelven szólalnak meg. A társadalom megváltoztatásának céljával, profetikus elhivatottsággal festett, immár vallási kötöttségektől mentes bibliai képek elsősorban a Nyolcak műhelyéből kerültek ki. Diener Dénes Rudolf, Kmetty jó barátja lelkendezve számol be egy levélben Pór Bertalan műveinek rá gyakorolt hatásáról, akit „modem Michelangelóként" tartott számon a progresszív törekvésekre figyelő nem­zedék.17 Kmetty is feltétlen odaadással beszél a Nyolcak hatásáról pályája kezdetén, és itt elsősorban szemléletbeli, magatartásbeli rokonságokról mint stílusbeli hatásokról kell beszéljünk. Azonban az 1912-1913 folyamán született „mennybemenetelek, hegyi beszé­dek, siratások" témájukban részben kötődnek elődeikhez, de formai konzekvenciáik nem a Nyolcaktól erednek. A közös gondolkozásnak - feltételezésem szerint - eredménye Kmetty bibliai tematiká­jú műveinek megszületése. Ez esetben nem bizonyítható a kecskeméti helyszín, de mivel Kmetty Mennybemenetel-változatai 1913-as datálásúak, mindenképpen közel áll az ott szerzett vagy megszerezhető művészi tapasztalatokhoz, élményekhez. Perlrott pályáján meghatározó volt két spanyolországi útja, ahol elsősorban Greco volt rá hatással, akinek a műveit másolta. Lázár Bélához írt egyik levelében Lázár egykori véleményét idézi, aki korábban Grecónak Cézanne-ra gyakorolt hatásáról beszélt.18 Ez azért rendkívül fontos momentum, mert Perlrott Csaba számára Cézanne a megújulás, egyúttal művészettörté­neti kontinuitás mintaképévé válik. Kmetty pedig Leonardót kötötte össze Cézanne-nal és a belőle kiinduló kubizmussal. Ugyanakkor Kmetty korai, 1912-1913-as műveit szemlélve nem(csak) Leonardo hatását láthatjuk. Mennybemenetel (1913, MNG) című műve kifeje­zetten a manierista és barokk oltár művészetben szívesen használt kompozíciós sémákat mutatja, melyeket Leonardo még nem használt. Önmaga 1922-es önéletrajzában párizsi élményei közül Tintorettót, Grecót emelte ki Leonardo mellett, akik hatással voltak rá mint a modern festészet előfutárai. Későbbi önéletrajzi írásában már csak a reneszánsz nagymestereit emlegette.19 Greco-kultusz Magyarországon elsősorban Nemes Marcell közvetítésével alakult ki. A gyűjtő 1911 májusában Kecskemét városának adományozott 79 festményt, támogatta a kortárs művészeket, nyilván nagy tiszteletnek örvendett a festők körében. Nemes többek között a „Fiatalok"-at is támogatta, Uitz Béla műveit vásárolta 17 Diener Dénes levele Nagy Dánielnek, Budapest 1911. február 15. MNG Adattár 22596/86/7. 18 Perlrott Csaba Vilmos levele Lázár Bélához. Madrid, 1911. január 19. MNG Adattár, 4579/e. 19 Mindkét önéletrajz megtalálható: Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Budapest, 1976. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom