Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 12. szám - Staar Gyula: Mindhalálig sugározta tudását (Emlékképek Simonyi Károlyról)
elkövetkező hónapokban a Természet Világa is közread... Kérdezte, mit gondolok, a Magyar Rádióban kit érdekelnének a hangfelvételek. A Gordiusz ismeretterjesztő műhelyét javasoltam, akkor Gázon Ákos volt a vezetője. Ákos boldogan fogadta az előadásokat, melyek azután elhangoztak a Magyar Rádióban. (Szomorú tény, hogy néhány éve a Magyar Rádió vezetése a Petőfi adót - MR2! - zenecsatomává változtatta, s megszüntette az addig ott működő, fontos missziót teljesítő tudományos ismeretterjesztő műhelyt, a Gordiuszt.) A Természet Világában ma is olvashatók ezek az előadások, kiegészítve a 18. századdal, a „Fény századával": Ti jobban féltek. A kopernikuszi fordulat (1995. 10. sz.), ...én mégis egy könyvet írtam: Galilei, Kepler (1995. 11. sz.), Az én módszerem jobb, mint a szokásos: Descartes, Pascal (1995. 12. sz.), ...az egek és tengerek minden jelensége: Huygens, Newton (1996. 1. sz.), Láttam egy üstököst visszatérni... A kopernikuszi fordulat a filozófiában (1996.3. sz.), Merj tudni! A Nagy Francia Enciklopédia (1996. 4. sz.). Simonyi Károly cikksorozatát 1996-ban a szakmai zsűri a Természet Világa nívódíjában részesítette. Ugyanebben az évben a Tudományos Újságírók Kamarája neki szavazta meg elsőként „Az év ismeretterjesztő tudósa" díját. Folyóiratunk szerkesztősége 1991-ben alapította a Szily Kálmán-emlékérmet. Szily Kálmán az 1869 óta megjelenő Természet Világa (Természettudományi Közlöny) elindítója volt. Alapító okiratunk szerint: „Ez a díj főhajtás szeretne lenni az értelem és a hűség előtt, tiszteletünk és szeretetünk jelképe. Olyan szerzőink kapják, akik legalább 50 éve dolgoznak folyóiratunknak, segítik missziónkat, a tudomány közkinccsé tételét." Simonyi Károly 1997-ben (Marx György társaságában) érdemelte ki e díjat. Folyóiratunknak 1947-ben írt első alkalommal, cikkének címe: Az emberi szem mint mérőműszer. Simonyi Károly könyvein mérnök- és fizikusgenerációk nőttek fel. Mindegyik több kiadást is megért, s ő minden megjelenéskor tovább építette munkáit. Erről így beszélt: A szépirodalmi mű esetében, ha a könyvet megírták, kiadták, akkor az lényegében az írójától függetlenül él tovább. A tudományos könyv sorsa szorosan összefügg a szerzőjével. Az írónak együtt kell fejlődnie a tudománnyal, a könyvnek az íróval. Az Elméleti villamosságtan könyvem újabb kiadásaikor nekem úgy kellett gondoskodnom róla, mint egy gyermekről. Most már gimnazista, más ruha kell neki. Egyetemista lett, tehát már kissé jobban szabadjára engedhetem. Annyiszor átdolgoztam ezt a könyvet, hogy a legújabb változatban szinte egyetlen mondat sem található az 1952-es kiadásból. A tudományos és a szépirodalmi könyv sorskülönbségét a mi folytonos gondoskodáskényszerünk teremti meg. A fizika kultúrtörténetének kiadásait is így gondozta, bővítette. A német nyelvem megjelenő változat újabb kiadásának befejező részét a részecskefizikában azóta történtekkel egészítette ki. Ezt a Természet Világa 1995. évi szeptemberi számának pótfüzeteként magyar nyelven is megjelentettük, A fizikai alapkutatások frontvonala a harmadik évezred küszöbén címmel. A füzet az alapkönyv tipográfiáját követte, színes szövegkiemelésekkel, oldalt futó széles margóval. Az akkor még magyar kézben levő Dunaújvárosi Finompapírgyár ajándékpapírján készült, megjelenését a Természet-Tudomány Alapítvány támogatta. Telefonhívásait mindig így kezdte: „Nem zavarlak, nem tartasz éppen szerkesztőségi értekezletet?" A válasz is rendre ugyanúgy hangzott: „Dehogy zavarsz, Professzor Úr, örülök, hogy beszélhetünk." S ha éppen mégis egy megbeszélés kellős közepén voltunk, kollégáim, tudva, hogy Ő keres, mosolyogva felálltak, magamra hagytak. Mert Simonyi Károlyt ebben a kis közösségben is tisztelet és szeretet övezte. Mondta egyszer, abból az apró jelből is látja, milyen szellemi légkör uralkodik nálunk, hogy telefonhívásaikor, mielőtt engem kapcsolnának, mindenki kedvesen bemutatkozik neki, szeretettel köszönti. így gyorsan megismerte maroknyi szerkesztőségünk minden tagját. Beszélgetéseink során szó esett a családi archívumában őrzött keskenyfilmekről, amelyeket ő maga készített egykoron a családjáról, gyermekeiről. Filmfelvételt készített 88
