Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 12. szám - Surányi Dezső: Kecskeméti baracksirató (A tradíció még feltámasztható?)

Feldmayer, Grosshaus, Löwy, Rosenfeld, Steinfeld cégei kialakították a kecskeméti gyü­mölcs hazai és külföldi piacát (129-130. o.). Viszont a kistermelők, vagy kiegészítőleg piacozó városiak és környékbeliek adhatták a két világháború közötti piaci forgalom negyedét-harmadát, ami ugyancsak számottevő. E részesedés megmaradt a '60-as évek elejéig. Tehát megállapítható, hogy a piaci volument a nagy kereskedelmi cégek, társulá­sok képviselték, de a kecskeméti piac - néprajzi és szociológiai értelemben - arculatát a kistermelői piac alakította ki. Bende (1929) szerint 1886-1896 között 7.887.183 tót (671.110 kerek) kosár, 1896-1906 között 9.567.530 tót (vagy 319.086 kerek) kosár és 1906-1911 között 9.614.394 tót (vagy 310.114 kerek) kosár barack „fordult meg" a helyi piacon. Ez idő tájt egy hold szőlő­gyümölcs tiszta jövedelme 280 frt. 60 kr. volt, és a rozsé csak 10 frt. 50 kr. Természetes következménye lett a sárgabarack (főleg ekkor már a Rózsabarack) művelésének. 1894-ben rekordtermést jegyeztek fel, sosem főztek annyi pálinkát, mint akkor. Egy mázsa barack 5-6 K-ért kelt el, de egy rossz termőévben (pl. 1903-ban) 20-30 K/q áron is értékesült. A fokozott kereslet esetén a többlet „levetésére" a párlatkészítés látszott a legjobb módszernek, kitűnő kisüsti pálinkák készültek Kecskeméten, mert a nyersanyag is kiváló volt, a cefrézésben pedig a másfél évszázados tapasztalat élt tovább. A piac és a termés valamilyen mértékű feldolgozása csak részben biztosított megoldást, így az akkor igen korszerű és preferált szállítási eszköz - a vasút - szerepe igazolható. 1853. szeptember 3-án a Cegléd-Kiskunfélegyháza, 1895. október 26-án a Kecskemét-Fülöpszállás, 1896. október 3-án a Kecskemét-Tiszaug és 1904. december 22-én a Kecskemét-Lajosmizse vonalakat építették ki, az export szempontjából a Budapest-Szeged-Temesvár vonal lett a legfon­tosabb. A közúti hálózat jóval később fejlődött ki, az első kőutat Kecskemét-Nagykőrös között, pl. csak 1876. július 31-én adták át. A nagyhírű kecskeméti barackpiac ismert politikai személyeket is látogatásra késztetett. Tallián Béla földművelési miniszter a kecskeméti éjjeli piacot meglátogatva nyilatkozta. „Az egész világ elismeri, hogy ízre, zamatra nézve a kecskeméti baracknak nincsen párja, csak a kon­zervgyárak nem szeretik, mert a húsa nem fehér, hanem sárga." (Bende, 79. o.) Móricz Zsigmond Az Est lapjain hasonló értelemben írt az itteni piacról, de a körösi és ceglédi árusokról is. Végül a gyári gyümölcsfeldolgozók indították el a sárgabarack fajtaváltása folyamatát, ami után a kecskeméti táj egyre nehezebb helyzetbe került; ezt a politikai és gazdasági változások is tetéztek. A Trianon utáni ország nemcsak a határok változása miatt vált sorsfordítóvá, hanem hogy a sokféle fajta eltérő ökológiai igényei következtében új termesztőkörzetek formálód­tak a főváros környékén, Fejérben, Tolnában, a Balaton környékén és Hevesben. A szinte „csipkerózsika álmát alvó" harmadik török kori kajszitermesztő hely, Gönc jelentősége a tavaszi virágzáskori fagyok gyakoribbá válása után értékelődött fel (ugyanis 2 héttel később van ott a virágzás). De ez már napjaink történése. Ennek elemzése előtt azonban szükséges emlékeztetni a szakmai problémákra is, ami oda vezetett, hogy Kecskemét a többszörös szorításában, továbbá a gazdasági-társadalmi változások miatt - nem volt képes megőrizni vezető helyét. Például merőben más viszonyok között Hajagos Illés polgármester a szőlő- és gyü­mölcstermesztést érintő fontos intézkedéseket tudott hozni, bár tegyük hozzá, az 1960-as évek 1985-ig jóval kedvezőbb jövőt ígértek a kecskeméti baracknak, mint amit a rendszer- váltással elkezdődött „mélyrepülés" korszaka hozott. Mivel a vüág sárgabarack-termesz­tésében meghatározó jelentőségű Törökország fejlődése hasonló hazánkéhoz, egy másik írásban szükségesnek látszik bemutatni, hogy Maiatya és környéke miként tudott a 21. századi világtermelés központjává válni (részesedése kb. 26%)! 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom