Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám - Bögre Zsuzsanna: A "hazatértek" emlékezete (Tóth Ágnes: Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete)

Bögre Zsuzsanna A „hazatértek" emlékezete Tóth Ágnes: Hazatértek. A németországi kitelepítésből vissza­tért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete Tóth Ágnes történész munkásságának szerves részét képezi a Hazatértek című monográfia. A szerző korábbi műveiben a II. világháborút követő időszak kisebbségi politikájával, azon belül is a magyarországi német nemzetiség kitelepítésével, illetve a szlovák-magyar lakosság- cserével foglalkozott. Az előbbi téma folytatásával találkozhatunk jelen kötetben. Közelebbről megismerhetjük azoknak a magyarországi németeknek a sorsát és gondolkodásmódját, akik visszatértek hazájukba kitoloncoltatásuk után. A kutatott probléma fontossága mellett a felhasznált módszer újszerűségét kell kiemelni. Kevés történész vállalkozik témája interdiszciplináris megközelítésére, ahogyan azt Tóth Ágnes tette. Ugyanis nem egyértelműen történészi feladat az események még élő szereplőinek felke­resése, megszólaltatása, élettörténetük meghallgatása. Erre csak az vállalkozik, akinek fontos a mindennapok világának, a megélt történelem emlékezetének feltárása is. Ezt az utat az oral history művelésével lehet végigjárni, amelynek használata nem éppen „veszélytelen" ma még. Két tűz közé szorulhat az a történész, aki a szóbeli emlékezetet is kutatása tárgyának tekinti. Az egyik oldalon támadhatják azok, akik az írott forrás kizárólagos érvényességére esküsznek, a másik oldalról viszont megjelent a szóbeli források fetisizálása, érvényességük megkérdője­lezhetetlensége. Egyetlen bölcs megoldás lehet, amelyet a kötet szerzője is felvállalt, az írott és a szóbeli források együttes alkalmazása, a különböző emlékezetek, szemléletmódok közötti egyensúlyteremtés. A kutatás során az oral history és a levéltári források együttesen kerültek felhasználásra, vagyis a hagyományos történészi eljárást és a szóbeli történetek élettel teli eré­nyeit ötvözte a szerző. Ennek eredményeként egy többrétegű, gazdag forrás- és tudásanyaggal rendelkező kötetet tarthatunk a kezünkben. A történelem sorscsapásait megélt magyarországi német nemzetiség vonatkozásában a Hazatértek cím több jelentéssel bír. Utalhat egyfelől a korabeli magyar kormány politikai szán­dékára, mely a német nemzetiségű lakosságot a kollektív bűnösség elve alapján hazatérésre kényszerítette viszza Németországba, megvonva tőlük magyar állampolgárságukat. Másfelől a mű éppen azokról szól, akik szembeszállva ezzel a politikai akarattal erőnek erejével vissza­jöttek Magyarországra. A könyvben felvetett probléma politikai összetettségét az első oldalakon bemutatja a szerző, kijelentve, hogy a „hazatérők" a nagyhatalmi, a kül- és belpolitikai és a magyar politikai erők harcának és ellentmondásos döntéseinek szenvedő alanyai voltak. (10. o.) S ha mindehhez még hozzátesszük, hogy a „hazatérők" ügye nem is a II. világháború, hanem az I. világháború után kezdődött, beleértve Trianont s a térség megoldatlan kisebbségi politikáját, akkor válik érzékel­hetővé, hogy a múltnak egy nehezen kibogozható labirintusába érkeztünk. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom