Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Acél Zsolt: Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében
got és a timé nélküli kolduséletet. "9 Az Isteni színjáték is a bűn mélységéből a színről színre látás boldogságáig fölemelkedő lélek útját írja le.10 11 A mese és az eposz hagyománya arra figyelmeztet, hogy a János vitéz - a ma ismert formában - egységes mű, a 18. ének utáni alvilágjárás nem műfajidegen szakasz, hanem a földi bolyongást ábrázoló rész folytatása, a fejlődésrajz szerves része. Az egység kérdése a keletkezés és az életmű alapján A Pesti Divatlap 1844. december 8-án, majd később az Életképek és a pozsonyi Hírnök számol be arról, hogy pár nappal azelőtt Petőfi egy János vitéz című művet olvasott föl Vahot Imre, Vachott Sándor és Vörösmarty Mihály előtt; Vahot Imre ígéretet tesz a mű gyors megjelenésére.11 A következő időszakban hallgatnak a források a János vitézről, a kézirat csak a következő év január végén vagy február elején kerül a nyomdába.12 Vahot Imre Erdélyi Jánoshoz írott levelében február közepén már arról ír, hogy „most adtam ki egy verses népmesét Petőfitől »János vitéz« alatt, melly gyöngye a magyar irodalomnak."13 A Petőfivel együtt igen jó üzleti érzékű14 Vahot pár hétig visszatartja a könyvet, föltehetően a pesti tavaszi vásárt akarja a megjelenéssel megvárni. Február 23-án jelenik meg a Pesti Divatlapban az első hirdetés a következő héten megjelenő verses meséről. Március 2-án Vahot lapja mutatványt közöl a János vitézből (negyedik fejezet), valamint a szerkesztő portékát kellető hírverésében - Vörösmarty elismerő véleményére hivatkozva - dicséri Petőfi művét, illetve saját kiadói teljesítményét. Ugyanaznap nemcsak saját lapjában, hanem a Pesti Hírlapban is hirdeti a művet, amely „éppen most került ki a sajtó alól. "15 Március 6-án jelenik meg a János vitéz. Miért késlekedik ennyit a mű kiadása, mi történik 1844. december eleje és a következő év január vége között? Többen amellett érvelnek, hogy a János vitéz eredendően jóval rövidebb alkotás volt, és a szerző ezt az első variációt olvasta föl december elején társainak, majd később egészítette ki, dolgozta át a szöveget, és ez került a nyomdába két hónappal később. Három érvvel szokás alátámasztani a mű jelentős bővítésének gondolatát. Először is a Petőfi- versek keltezéseinek és az életrajzi adatoknak megfelelően két-három hét állt volna Petőfi rendelkezésére, hogy a teljes szöveget elkészítse, ez pedig - úgymond - lehetetlenség.16 9 Ritoók Zsigmond, „Görög irodalomtörténet." In: Havas László, Tegyey Imre szerk. Bevezetés az ókortudományba II. Debrecen, 1999, 86. (teljes tanulmány: 83-145.) 10 A Dante-mű és a János vitéz párhuzamáról: Trencsényi-Waldapfel, i. m., 225-226. A XIX. század eleji nemzeti eposz megteremtésében nem pusztán a homéroszi-vergiliusi „személytelen eposz" mintája volt jelentős, hanem a Dante, Milton, Tasso nevével fémjelzett „személyes hagyomány" is - Szili József, „ Személyes jelenlét és líra a poéta doctus naiv eposzában." In: „Légy, ha bírsz, te »világköltő«..." Bp., 1998, 44—46. (teljes tanulmány: 39-62.) 11 PN, 31., 34.; PAT I. 28-29. 12 A kritikai kiadás jegyzete: Kerényi Ferenc szerk., Petőfi Sándor összes művei 3. Költemények. 1844. szeptember-1845. július. Bp., 1997, 302. (továbbiakban: PÖM) 13 PAT II. 12. 14 Margócsy István, Petőfi Sándor. Bp., 1999, 52. 15 PN, 57-59. Bízva a fogadtatás sikerében, Vahot az első kiadással együtt készítteti el az olcsóbb kötetet gyengébb minőségű papíron, 1846-os évszámmal. Az 1847. március 15-én 3000 példányban megjelenő gyűjteményes Petőfi-kötet a János vitézt is tartalmazza, így Vahot a Petőfi Összes Költeményei kiadása előtt igen olcsó áron igyekszik megszabadulni a maradék példányoktól. PN, 258. PAT I. 121. 16 Erre a kételkedésre részletes alkotáslélektani válasz: Martinkó, i. m. 68-71. 48
