Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Zelei Miklós: Saját idő (Előszó A kettézárt falu német kiadásához)

Zelei Miklós

Saját idő

Előszó A kettézárt falu német kiadásához1

Ráordítanak a KGB-n a mi emberünkre: „Na, sorolja föl azt is, hogy hány országban lakott!" Rákezdi a mi emberünk: „Az Osztrák-Magyar Monarchiában születtem. Utána Magyarországon laktam, aztán Csehszlovákiában, majd újra Magyarországon, a második világháború befejezésekor rövid ideig megint Csehszlovákiában, azután pedig a Szovjetunióban." Ismét ráordít a KGB-s: „Vén csavargó! Mit követett el, hogy mindenhonnan mindig tovább kellett állnia?!'' „Én, kérem, egész életemben ki se mozdultam a szülőfalumból." „Hát hol született maga?!" „Kisszelmencen!" (Mali Szelmenci) - vágja rá a mi emberünk.

Magyar nyelvterületünkön - vagyis a mai Magyarország határain túl is - közismert, talán munkácsi (Mukacseve) eredetű vándoranekdotát Kárpátalja majd mindegyik nagyobb településével kapcsolatban lehetett már hallani. Ilyen apró falura, mint amilyen Kisszelmenc, én szabtam rá. De az igazságot ezzel nem meghamisítottam, hanem kerekebbé tettem. A magyar ikerfalu 1920-ig egy évezreden át Magyarország szerves része volt az északkelet-magyarországi Ung vármegyében, Üngvár (Uzsgorod) megyeszékhelytől délre. Ezután kezdődött kalandos élete.

Kisszelmenci emberünknek lakhelyei felsorolását ma azzal kell kiegészítenie, hogy jelenleg a két emberöltő alatt összeomlott Szovjetunió utódállamának, az 1991 végén megalakult Ukrán Köztársaságnak az állampolgára. Az ő története olvasható ebben a könyvben. És szülőfaluja nagyszelmenci (Vekké Slemence) felében élő testvérének, rokonának, barátjának, szerelmének: a mi másik emberünknek a története, akiről mindaz elmondható, ami kisszelmenci emberünkről - csak egy kicsit másképpen.

Nagyszelmenci öregünk is az Osztrák-Magyar Monarchia alattvalójaként született, utána Magyarország, aztán Csehszlovákia állampolgára, majd az első bécsi döntés - 1938. november 2. - után újra magyar honpolgár.

A második világháború befejezésekor azonban szétváltak az utak: a Szovjetunió nyugatra tolta határait, és új határával Kisszelmencet elvágta Nagyszelmenctől. Nagyszelmenc az alig másfél emberöltő múlva kettéválással megszűnt

1 Das entzweigesperrte Dorf. Fordította: Schäfer Tibor. Gabriele Schäfer Verlag, Herne 2009. A borító Heltai Csaba fotójának fölhasználásával készült.

143