Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József

kapcsolatainak egyik meglehetősen bonyolult problémájára, a háborús bűnösök kiadása körüli nézeteltérésekre utal. A történet Brankov elbeszélésében így hangzik: még 1946-ban egy alkalommal a jugoszláv misszió több tagjával a Belügyminisztériumban járt, amikor „a velem lévő személyek felismertek egy háborús bűnöst, akit már korábban kerestek. Ekkor Rex Tibort kértem meg, hogy intézkedjen a személy őrizetbe vételéről és a katonai missziónak való átadásáról. Rex — aki ekkor a belügyminisztériumban dolgozott - kérésemnek eleget tett, a személyt őrizetbe vette és saját maga szállította a katonai misszióra. "37

Az eset a külügyi dokumentumokban is nyomon követhető, lényegét így foglalhatjuk össze: Galambos Ferenc délvidéki, óbecsei származású ügyvédet Rex Tibor a Belügyminisztérium épületében, az akkor éppen ott tartózkodó jugoszláv katonai misszió szóbeli kérésére mint háborús bűnöst saját hatáskörében letartóztatta, és minden hivatalos kikérés és irat nélkül átadta őt a jugoszláv missziónak. (Az eset egyébként 1945. július 31-én, tehát nem 1946-ban történt.) Galambost ezután Jugoszláviába hurcolták, és 1946 júliusában háborús bűnösként az újvidéki törvényszék első fokon 10 év kényszermunkára, másodfokon pedig 5 év szabadságvesztésre és kényszermunkára ítélte. A jugoszláv bíróság ellene felhozott vádja szerint a háborús bűntettet azzal követte el, hogy 1941. április 11-én Óbecsén azt mondta, hogy „nem érdemes mozgósítani, mert már itt van a magyar katonaság, nyugodtan hazamehetnek.''38 Ügyében a magyar kormány többször is interveniált Belgrádban, és arra hivatkozott: „Nem ismerhető el (a nemzetközi jog és a fennálló jogszabályok miatt) Magyarország részéről a jugoszláv missziónak a magyar felségjogot sértő az az eljárása, amely szerint annak tagjai Magyarország területén bárkivel szemben kényszerintézkedéseket foganatosíthatnak, azt szabadságától megfosztják, az ország területéről elszállítják, még ha az illető jugoszláv állampolgár is."39 Felesége Külügyminisztériumhoz intézett beadványa szerint férje csak nemrég, 1945 áprilisában tért haza a deportálásból, ahová zsidó származása miatt vitték, majd Budapesten telepedett le és ügyvédi tevékenységet folytatott.

Az eset kapcsán a magyar Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium között komoly vita bontakozott ki arról, hogy Galambos magyar vagy jugoszláv állampolgárnak tekinthető-e. A jugoszláv misszió ugyanis meglehetősen gyenge érveléssel arra hivatkozott, hogy Galambos jugoszláv állampolgár és jogszerűen tartóztatták le, mivel háborús bűnösként nem tett eleget a missziónál történő jelentkezési kötelezettségének. Rex Tibor valóban súlyosan és önkényesen megszegte a háborús bűnösök kiadatására vonatkozó magyar jogszabályokat,40 más ország parancsára a magyar Belügyminisztérium épületében önkényes letartóztatást hajtott végre, ezért sokan a fejét követelték. Bátyja egyenesen Farkas Mihálynál keresett számára védelmet, és úgy tűnik, nem is hatástalanul. Végül megúszta egyszerű áthelyezéssel, a Belügyminisztériumból áthelyezték a Honvédelmi Minisztériumba.

37 Uo. Jegyzőkönyv Brankov Lázár elítélt kihallgatásáról. 1954. augusztus 7.

38 Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX - J-k-Jugoszlávia 30/b-106 961/1947, 111 067/1947. 49. doboz.

39 Uo.

40 Mint ismeretes, Magyarország a fegyverszüneti egyezmény 14. pontja értelmében annak az országnak kellett kiadja a háborús bűnösöket, ahol a háborús bűnt elkövették. A két ország között kezdettől fogva komoly feszültséget okozott, hogy Jugoszlávia nem tartotta be a kiadatás minimális jogi és alaki feltételeit sem. Háborús bűnösök kiadására, illetve elhurcolására már 1944 végétől sor került, majd 1946-ban a jugoszláv belügyminisztérium 176 háborús bűnös nevét tartalmazó jegyzéket adott át Budapestnek. A magyar kormány szerint azonban jogi szempontból ez a jegyzék is igen sok kívánnivalót hagyott maga után. MOL XIX - J-l-k-Jugoszlávia 30/c-lOO 879/10a - 1947. 49. doboz. A kérdésre bővebben lásd: Calántha Gergely. Háborús bűnösök kiadatási eljárásai Magyarország és Jugoszlávia között 1944-1948. Bácsország. Vajdasági honismereti szemle. 2006/. (39. sz.) 14-23.