Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - A. Sajti Enikő: Egy kommunista káder a külügyben 1945–1948: Rex József

szovjet támogatás mellett, jól hasznosítható politikai tőkeként funkcionáltak, amellyel Rex szemmel láthatóan tisztában is volt és jól kihasznált. E baráti szálak formálódásáról így fogalmazott: „Megismerkedésünk után rövidesen baráti viszonyba kerültem a misszió valamennyi tagjával, kapcsolatom még jobban elmélyült velük, amikor a Magyar Jugoszláv Társaság főtitkára lettem".28 Máskor így magyarázta a jugoszláv misszióhoz fűződő bensőséges viszonyát: „Tudták rólam, hogy kommunista vagyok, Jugoszlávia népeinek és az akkori jugoszláv rendszernek őszinte barátja, tehát kedveltek, ahogyan én is őket. Sokkal közülük minden témáról, így a magyar politikáról is a legnyíltabban, legőszintébben beszélgettem. (...) Utólag szemlélve az egészet, lehet, hogy ez az éberség hiányával volt egyenlő, lehet, hogy emiatt az időben hibákat követtem el, de hűt­lenséget tudatosan nem, azon kívül soha senki nem figyelmeztetett engem, hogy a jugoszlávokhoz ebben az időben másként kellett volna viszonyulnom, sőt ellenkezőleg. (...) Én úgy láttam, hogy a magyar pártvezetőség, a pártsajtó éppen úgy vélekedik e tekintetben. A jugókat, vagyis a jugoszláv kommunistákat minden magyar kommunista és haladó ember, a magyar nép, a magyar népi demok­rácia ügye barátjaként tekintette. "29 Rex itt egy fontos körülményre utal személyes története kapcsán. A jugoszláv kommu­nista- és partizánmozgalomhoz fűződő múltja kezdetben több szempontból is előnyére vált. Egyrészt a Tito vezette Jugoszlávia az antifasiszta koalíció megbecsült tagja volt, a kommunisták vezette ellenállási mozgalomra az európai és a magyar baloldal is feltekin­tett, márpedig ő, ha rövid ideig, és nem éppen sikeres módon, de mégis részt vett ebben. Arról nem is szólva, hogy egyelőre a szovjet-jugoszláv barátság is töretlennek látszott. Külügyi pályáját, mint láttuk, a magyar belpolitikai folyamatokat egyre erőteljesebben befolyásoló szovjet hadsereg indította el, kifejezetten politikai célzattal, mondván, mind a kisgazdapárti külügyminiszterre, mind pedig az egész külügyre, mint korábban már idéztük, „ráfér egy kis megfigyelés." Szerb és horvát (szerbhorvát) nyelvtudására pedig különösen nagy szükség volt a Budapesten székelő SZEB jugoszláv missziónál. Az Obrad Cicmil vezette delegáció, amely eredeti feladatán jóval túlmutató diplomáciai feladatokat is ellátott Budapesten, kifejezetten az ideológiailag hozzájuk közel álló kommunistákkal kívánt együtt dolgozni, másokkal szemben bizalmatlan volt. Rex nemcsak a nyelvüket, de „partizánmentalitásukat" is jól ismerte. Feladatai fokozatosan bővültek, a jugoszláv misszió mellett végzett munka hamarosan kiegészült a magyar-jugoszláv politikai közeledést szolgáló Magyar-Jugoszláv Baráti Társaság létrehozásában és működtetésében kifejtett tevékenységgel. 1945 októberében a társaság első főtitkára lett. E kalandos sorsú társaság, amelyre a Rajk- és a hozzá csatolt perek „karnagyai" a magyarországi jugoszláv kémközpont szerepét osztották, valóban fontos szerepet játszott Rex karrierjében. Tehetséges szervezőnek bizonyult, s az itt végzett szervezőmunka során mozgalmi tőkéje és társadalmi karrierje között szoros korreláció mutatható ki. 1945 és 1947 között a magyar-jugoszláv kapcsolatok, ha nem is feszült­ségektől mentesen, de pozitív irányba fejlődtek. Már ő kísérte el 1945 augusztusában a Magyar-jugoszláv Társaság előkészítő bizottságát Belgrádba, amelyet magyar részről Zilahy Lajos30, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke vezetett, a jugoszláv követség részről pedig többek között Lazar Brankov is csatlakozott hozzájuk. Ez a Brankovhoz fűződő egyre szorosabb munkakapcsolat képezte az alapját aztán annak a vádnak, hogy 28 Uo. Jegyzőkönyv Rex József elitéit kihallgatásáról. 1954. július 30-án. 102. o. 29 Uo. 65-66. o. 30 Zilahy Lajos (1891-1974) író, publicista, az MTA tagja. 1945-től aktív politikai szerepet vállalt, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság első elnöke. 1948-ban hivatalos amerikai útjáról nem tért haza. Az ötvenes évek végétől gyakran tartózkodott Jugoszláviában, ahol egy időben valóságos kultusza ala­kult ki. Élete végén egyre több időt töltött Magyarországon is. Műveit több világnyelven is kiadták. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom