Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Bálint Ágnes: Télemakhosz-narratívumok a Németh László-életműben (Az Irgalom születése)
téről. Nem használ ugyan a mélylélektanban használatos szakkifejezéseket, a szövegből azonban világosan kirajzolódik az Öidipusz-problematika. A történetnek akkor még szinte minden szereplője él. A Magam helyett hamarosan megjelenik könyv formájában. Németh László csak utólag érti meg, hogy mennyi érzékenységet sértett azzal, hogy ezt a vallomást a nyilvánosság elé terjesztette. Az Irgalom - a lojalitáskonfliktus regénye Az ötödik Télemakhosz-narratívum az Irgalom című regény, ami végérvényesen a középpontba állítja a Télemakhosz-élményt, és immár negyven év távlatából elemzi, értelmezi azt. „Anyám halála29 - írja Illés Endrének az 1957. június 8-án kelt levelében30 - eszembe juttatja közös múltunkat és sajátos requiemként az Irgalom témáját." Édesapja ekkor már tíz éve nem él. Többé már nem fenyegeti az a veszély, hogy tapintatlanságot követ el a szüleivel szemben, ha újra megkísérli a téma kibontását. Németh László ekkor már megalkotta életműve, illetve remekművei zömét. Gyakorlott író, aki tisztában van vele, hogy melyik téma milyen műfajt kíván. Nem kísérletezik többé: jól tudja, hogy a Télemakhosz-téma csak egy nagyregényben fér el. Az is egyértelmű számára, hogy főhősül egy nőt kell választania. Nőt, egyrészt azért, mert az író ilyen álarc mögül tud a legtökéletesebben megnyilatkozni31, másrészt pedig azért, mert a hiteles vallomást már a negyvenes évek végén papírra vetette Magam helyett önéletrajzi írás keretében. Új regényének hősnőjét Kertész Ágnesnek32 nevezi el. Milyen újdonságok kerülnek a régi történetbe? Az író erről így vall: „A téma afoganása óta eltelt negyedszázad alatt, bár nem sokat, fejlődött: a szülők s lányuk történetében most kapott határozottabb körvonalat a két férfi, két világnézet sűrítője,33 akik közt a hősnő irgalomra beérő szíve a rászorulóbb fele hajlik; új részként most iktatódott be a hősnő és mesterségének találkozása az elfekvő kórházban is, mely (a világot is elfekvőfélének néző) irgalomnak lesz felsőbb iskolája. A regény témája eredetileg is a nyers, fiatalos, kicsit tüntető erkölcsi szigor belátássá érése volt. Most azonban, hogy a tíz hónap alatt lejátszódó történetben négy évtizednyi lelki fejlődést kellett rekapitulálnia, a regényből kinövő szobor méretre, tartalomra is nagyobbá lett. "34 A regény egyik legfőbb erénye a pontos lélektani ábrázolás. Ágnes eleinte megveti anyját hűtlenségéért, ugyanakkor csalódik a (hadifogságból) hazatérő apában. Az „erkölcsi szigor belátássá érése" a szemünk előtt zajlik le úgy, hogy az író beiktat egy olyan fordulatot, ami Ágnestől a helyzet újraértelmezését követeli meg. A fordulat, amely szintén újdonság a Télemakhosz-narratívumok logikájában, az édesapa naplójának megismerése. Ágnes 29 Németh Józsefné 1957. május 31-én halt meg. 30 Németh Ágnes (2000) 1240. levél 31 „A különböző nőalakok lelki rajzában benne van a magam élete is. Bennem is van nőies. Egyes témáknál ez jobban érvényesült. Az íróban egyszerre van férfi és nő is. Én jobban kiéltem ezt a kettősséget." In: Németh László (1970,1980) 868. L. még 19. jegyzet. 32 Ágnes apja a Kertész János nevet kapja, anyja pedig Kertészné, Irma. Lackovics neve változatlan marad (nyilván eredetileg is így hívták az udvarlót), az anyai nagybácsi Tóni, az apai nagybácsi pedig Kertész György. 33 Vetési Iván, Ágnes korábbi udvarlója és Halmi Feri, akit Ágnes végül társául választ. Vetési „ tökéletes" ifjú, de felszínes, üres. Halmi radikális eszmék híve, sánta és csúnya, ugyanakkor érzékeny, értékes ember. 34 Németh László (1965, 1980) 52. 91