Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Bálint Ágnes: Télemakhosz-narratívumok a Németh László-életműben (Az Irgalom születése)
Osvát ekkoriban saját magánéleti problémáival van elfoglalva, és felkészületlen arra, hogy egy-két futó találkozás és levélváltás után ilyen mély kapcsolatkeresést feltételezzen az amúgy tehetséges írónak ígérkező Németh Lászlóról. Világosan látja a novella hibáit, éppen ezért nem méltatja különösebb figyelemre. Azt azonban észreveszi, és meg is jegyzi, hogy „van az egészben valami exhibicionizmus".u Németh László azon nyomban kiábrándul Osvátból is. Emberi színjáték A Télemakhosz-élmény második megfogalmazási kísérlete az 1928-ban írt Emberi színjáték című regényben történik. Itt három fiatalember sorsát kísérhetjük végig párhuzamosan, amelyek mindegyike Németh László egy-egy identitásprojektjének felel meg.12 13 Főhőse, Boda Zoltán a szegénység mellett Németh László ifjúkori impotenciaproblémájával küszködik, s a regény üzenete tulajdonképpen az, hogy a megoldatlan lelki gubanc ellenére mindenkinél értékesebb, ha úgy tetszik, szent emberré válik. Furcsaságáért, különc, remeteszerű életviteléért azonban nagy árat fizet: egy alkalommal a falu feldühödött, önjelölt „igazságtevői" felkeresik magányában, és megölik. A regény másik hőse, a zsidó Alfréd Németh László szellemi fejlődésének egyes aspektusait járja végig - szempontunkból az ő sorsának alakulása most nem lényeges. A harmadik főszereplő, Horváth Laci kapja az írótól a Télemakhosz-sorsot: az apja a háborúba megy, és nem tér haza. A gyermek, majd ifjú Horváth Laci alakjában Németh László szintén magát formálja meg, csak a valóságnál tökéletesebbre, problémamentesebbre, érdektelenebbre. Azzal a gondolattal játszik el, hogy mi történt volta, ha az apja soha sem tér vissza a hadifogságból. A regénybeli Lacinak minden sikerül, ami Zoltánnak nem: számára természetes, hogy jó iskolákba járhat, könnyen elvégzi az egyetemet, hiszen nincsenek anyagi gondjai, megszerzi az orvosi diplomát, állást is kap, szerelmi házasságot köt. Olyan tökéletes, hogy az már unalmas. Anyja azonban időközben beleőrül a férje utáni várakozásba. Zoltán, Laci gyermekkori barátja, aki orvosnak készül, gyakran találkozik vele az elmeosztályon. Laci unalmas tökéletessége mögött egyre több jel mutat arra, hogy mégsincs vele minden a legnagyobb rendben. Sorsának végiggondolásával Németh László kísérletet tesz a Télemakhosz-élmény újraértelmezésére. Ha Odüsszeusz nem tér haza, Télemakhosz várakozása értelmetlen, és ennek fényében Laci életének sincs többé értelme. Az az élet, ami korábban könnyű sikerek sorozatának tűnt, tragikus értelmet nyer. Németh László ebben a hősében érti meg annak a jelentőségét, hogy neki nem kellett hiába várakoznia apja hazatérésére. Horváth Laci nem tudja tovább folytatni a légvárakra épített életet. Zoltán halálhírére öngyilkos lesz. Az író ezúttal kihagyja az élmény bizonyos elemeit: nem szól például az anyja fiatal udvarlójáról, és mivel az apa sem tér haza, természetesen kimaradnak mindazok a mozzanatok, amelyek leszűkített értelemben a Télemakhosz-élményt jelentik. Mintha így kerülné ki az író azt a lojalitáskonfliktust, ami a valóságban drámaivá teszi az apját váró fiú helyzetét. A történet azonban ilyen formában az író számára is érdektelenné válik: elvarratlanul hagyja a szálakat (például az anyát az elmeosztályon felejti), és némi hiányérzetet hagyva az olvasóban, túl gyorsan befejezi a regényt. 12 Németh (1934a, 1977) 322. 13 Részletesebben 1. Bálint Ágnes (2001) 253-261.
