Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)
a közösségvállalás legkisebb lehetőségét is. A Magyar költő kilencszáztizenkilencben című esszében ugyanakkor kemény szavakat használt a hatalomra jutott „ostobák", „ordítok", „nemzetfoglalók" ellen. Babits ezenközben elutasította a Szabó Dezső által szervezett „Magyar Írók Szövetségé"-hez való csatlakozást és a Lendvai István által a „fehér forradalmat" népszerűsítő Gondolat című lapban felajánlott „vezér"-séget.28 És nem vállalt szerepet a neokonzervativizmus jelszavával Bethlen István miniszterelnök és Klebeisberg Kuno miniszter iniciatívájára, erős állami és arisztokrata támogatással szervezett Napkeletben sem.29 Nem kapcsolódott be az 1926-ban beindított, végig Bethlen István személyes közreműködésével szerkesztett Magyar Szemle munkájába, a nemzetstratégiainak tételezett szemléleti és gyakorlati problémák értelmezésébe. Nem reagált Klebelsberg 1928-as felhívására, egy „nagy magyar irodalmi mozgalom"-ban való közreműködésre, mely a - miniszteri szándék szerint - előkészítette volna a társadalmat a „jövőépítő neonacionalizmus" befogadására. Ugyanakkor a Napkeletről és a Magyar Szemléről szóló magánlevelekben fel-feltűnik Babits Mihály neve is. Klebelsberg 1921 júliusában Szekfű Gyulának küldött iratában is felemlegette („Be akarnám vonni Ravasz Lászlót, Prohászkát, s ha megszelídül, talán Babits Mihályt is."). 1922. december 6-án Horváth János is erről írt Szekfűnek („Babits hajlandó lesz írni, s [Tormay] Cecilék is hajlandók közölni."). Tormay Cecil, a lap szervezője (kiszemelt főszerkesztője?) 1922 márciusában és szeptemberében írt a költőnek. 1923. április 9-én, tehát a január 1-jei lapindulás után is küldött neki levelet (szemére hányva, hogy még mindig fenntartja az 1919-es februári Szózat-cikkének érvényességét, meg azt, hogy közölni akarja a Nyugatban Hatvány Lajos cikkét). Természetesen mindezt lehet úgy is interpretálni, hogy a folyton és mindenben hezitáló Babits ismét nem tudott dönteni. Lehet hivatkozni arra is, hogy a Nyugat-szerkesztés Osváttal vívott csatáiba belefáradt, s új lap alapítására vagy új lapban való részvételre is gondolt; erre vonatkozóan is vannak adatok.30 A tények azonban mást mutatnak. A „keresztény nemzeti"-nek hirdetett Napkelet kulturális célja a 19. századi magyar klasz- szikus hagyományokhoz való visszafordulás volt. Babits egyetemistaként, a Nyugathoz csatlakozó fiatal íróként, költőként éppen e hagyomány kizárólagossága ellen lépett fel. Az 1921-ben elkezdett regényében, a Halálfiaiban, melynek történetéhez a korszak és családja históriájából emelt át és formált újjá több tényt,31 újraélesztette a „magyar" és „európai", 28 Babits Mihály 1919 júniusa és 1921 novembere közötti gondolkodástörténetének alakulását jellemző versek, levelek, cikkek, interjúk megtalálhatók Babits Mihály, „Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv, szerk. Sipos Lajos, Bp., História Litteraria Alapítvány, Korona, 1999, II., 345-405. 29 Gyergyai Albert Vázlatok Babits arcképéhez című cikkében, melyet aztán újraközölt a Szépirodalmi Kiadónál 1968-ban megjelent A Nyugat árnyékában című könyvében, az alábbiak olvashatók: „Amikor Tormay Cecile [...] egyetemi tanársággal s egy új lap szerkesztésével [a Napkeletről van szó] kínálja, persze azzal a feltétellel, hogy otthagyja a Nyugatot, az írónő ajánlatát azonnal visszautasítja, holott kevesen rajongtak úgy, mint Babits a tanári pályáért." I. m. 118. Gyergyai Albert az 1960-as évek közepén egy magánbeszélgetésben, amikor a Babits és a forradalmak kora című könyvemen dolgoztam, ezt megerősítette és hozzátette: Tormay Cecile mindezt Klebelsberg megbízásából ajánlotta föl. Nem valószínű, hogy Gyergyai Albert ezt kitalálta, hiszen az 1920-as évek legelején a Nyugat „francia referense"-ként napi kapcsolatban volt Babitscsal. Még akkor is valószínűtlen a pontatlan emlékezés, ha nem a folyóirat közvetlen környezetéhez tartozó Ritoók Emma naplójában és leveleiben erre vonatkozóan nincs is adat. (Vő. Kollarits Krisztina, A régi ház és a lerombolt ház. Tormay Cecile kísérlete konzervatív értékek védelmében című PhD-értekezése, kézirat, ELTE, 2008, 64-65. A Klebelsberg- és Horváth János-levél- részletét Babits részvétele ügyében - a következő bekezdésben - a disszertációból vettem át.) 30 Sipos Lajos, A Nyugat „csendes válsága" 1923-ban = S. L., Új klasszicizmus felé..., Bp., 2002, 212-222. 31 Némediné Kiss Adrienn, Élet és irodalom. Babits életének színterei, környezetének alakmásai a regényben = Babits Mihály, Halálfiai, kritikai kiadás, Bp., Argumentum, 2006, II., 366-423. 70
