Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Sipos Lajos: „Mindig lesz benne felfedeznivaló” (A Babits-recepcióról)
„szószóló", „népvezér", „vétesz" szerepet, de érvényesnek szuggerálta a kartéziánusok és Descartes akkorra már érvénytelenné vált nyelvfelfogását a gondolat elsődlegességéről, a nyelv gondolatkifejező voltától, nem véve tudomást Wilhelm Humboldt, Schleiermacher és Nietzsche nyelvfilozófiájáról, s mindezek nyomán kialakult önelvű, areferenciális, önreferenciális irodalomról. Ezzel a még az 1980-as években is tetten érthető, ideologikus megerősítésű irodalomfelfogással párhuzamosan megszilárdult egy másfajta irodalomértelmezés. Eszerint „a konvencionális képviseleti beszédhelyzetet imitáló" „versbeszéd", mely, ha nem szerveződik „korszakjelző poétikai alakzat"-tó, s nem biztosít új „nyelv- vagy szubjektumszemléleti impulzusokat"* elmarad saját lehetőségeitől. Ez a felfogás természetesen abszolutizálható is. Talán ezen abszolutizálás-lehetőség (és ennek következménye) sejlik fel Orbán Ottó Vojtina recepcióesztétikája című versében: [...] az elméleten múlik minden elmélet nélkül a vers csak a bolygó hollandi hajója [...] megfelelnek a korszak elvárásainak reflektálnak egymás textusára ami mindkettőnknek előnyös köztudott hogy a reflektálatlan textus nem üdvözül a reflektált viszont igen I...F A befogadás esetlegességére, hullámhegyeire és hullámvölgyeire, a diszkontinuitásra, a „recepciós törés"-re a késő modern magyar költészetben jó példa Kassák, Tamkó Sirató Károly és Babits életműve. Kassák recepcióját erősen befolyásolta költészetfelfogásának egyedülvalósága, azzal a Nyugattal szembeni elégedetlensége, amelyik az első világháború előtt és alatt élesen szemben állt az Új Időkkel, 1911-től a Nyugat ellenében alapított Magyar Figyelővel, a Budapesti Hírlappal, a Kisfaludy Társasággal, a konzervatív magyar irodalom fórumaival,4 5 6 ugyanakkor különbözni akart Kiss József lapjától, a „modern" és „városi" sajtó rangos reprezentációjától, A Héttől is.7 De befolyásolta Kassák elismerését az 1919-ben megfogalmazott és Lukács György közoktatási népbiztos által azonnal elutasított szerepigénye, a Tanácsköztársaság bukása utáni emigrációja, az 1926 és 1945 közötti politikai és irodalmi álláspontja, 1947-től rákényszerített költői-írói magánya. Tamkó Sirató Károly recepcióját más tényezők határozták meg. Az 1930-as években Párizsban Arp, Delaunay, Moholy-Nagy László, Picabin társaként megfogalmazta a dimenzionista kiáltványt, a minden művészeti ág új dimenzióval megvalósuló bővítésének elméletét, írt képverset, villanyverset, tudományos-fantasztikus regényt, több nyelvből fordított. Életének utolsó szakaszában, halála után és ma is kizárólag a gyermekversként emlegetett játékos versek költője maradt csak. Babits Mihály műveinek kiadását, irodalomtörténeti pozicionálását alkati, szemléleti, ideologikus és társadalomtörténeti okok, egymással 4 Kulcsár Szabó Ernő, Az (ön)függőség retorikája. Az lllyés-líra kriptotextusai = K. Sz. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai, 2000, 201., 200. 5 Orbán Ottó, Lakik a házunkban egy költő, Bp., Magvető, 1999, 45-46. 6 Kenyeres Zoltán, Etika és észt ét izmus. Tanulmányok a Nyugat koráról, Bp., Anonymus, 2001, 37-39. 7 Schein Gábor, Az irodalmi modernizáció a Nyugat megindulásakor, Holmi, 2008/1. 64
