Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 6. szám - Acél Zsolt: Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében
Acél Zsolt Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében „Ezt mondván, megtért a kastéllyába, s azonnal / Elküldötte a húsz láncsást, kegyelemmel akarván / Ójni magát ezután az erőszaktételek ellen; / És törvénytelenül nem bánt, hanem úgy, ahogy illik / Embertársaival; jól is végezte világát" - Fazekas Mihály Lúdas Matyi című „eredeti magyar regéjének" utolsó hexameterei a kegyelem teológiai fogalmát, protestáns értelmezését hangsúlyozzák. A Matyi megveretésével bűnbe eső Döbrögi nem tud menekülni a szükségszerű vezeklés elől; háromszor éri - egyre kegyetlenebb formában - a bosszú, mígnem fölismeri: az eleve elrendelt büntetés betöltésével a megtérés lehetőségét, isteni ajándékot kapott, hogy erre az ingyenes, kiérdemelhetetlen kegyelemre építve elforduljon a törvénytelenségtől, és új, igaz életet kezdhessen.1 Arany János Toldijában a kibillent társadalmi szerepével, pusztító indulataival és tehetetlenségével küszködő főszereplő haragjában gyilkosságot követ el. Az emberi közösségből kizárt Toldinak, akit a szöveg kutyához, komor bikához, vadkanhoz, túzokhoz, űzött szarvashoz, farkashoz hasonlít, be kell járnia a vezeklés kemény útját. Ahhoz, hogy igaz emberré váljon, meg kell halnia, és föl kell támadnia, hogy állati létén uralkodva elnyerje a király - és az uralkodón keresztül a Gondviselés - kegyelmét. Amikor Toldi legyőzi a nádasban a farkast, majd az elszabadult bikát, végül Mikolát, a cseh vitézt, aki egyébként magának Miklósnak a nevét viseli, akkor tulajdonképpen önmagán arat háromszor diadalt. Toldi lelki átalakulását és győzelmét követő kegyelmi pillanatban helyreáll a világ rendje, Miklós hálát ad Istennek: „De nem köszönöm azt magam erejének: / Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" (12,18).1 2 Fazekas Mihály és Arany János eposzi hagyományra építő műveinek föntebbi értelmezése megtermékenyíti a János vitéz olvasatát. A Lúdas Matyihoz és a Toldihoz hasonlóan Petőfi alkotásában is központi szerepet játszik egyrészt a kegyelem, másrészt a beteljesedést elnyerő küzdelmes élettörténet gondolata. A főszereplő lelki átalakulása Petőfi 1 Szilágyi Márton, „Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija." Alföld 2002/7., 41-57. Már Petőfi életében megfogalmazódik a Lúdas Matyi és a János vitéz távoli rokonságának gondolata, a Szépirodalmi Szemle 1847. december 5-i és 14-i számában megjelentetett névtelen tanulmány a mesehagyományhoz való viszony alapján veti egybe Fazekas és Petőfi művét - Endrődi Sándor szerk., Petőfi napjai a magyar irodalomban. 1842-1849. Bp., 1911 (fakszimile: 1972), 367-373. A korabeli dokumentumokat az 1911-es gyűjteményből (továbbiakban: PN), illetve az Endrődi-könyv kiegészítéséül szerkesztett Petőfi-adattár első két kötetéből idézem: Kiss József szerk., Petőfi-adattár 1-11. Bp., 1987 (továbbiakban: PAT). 2 Szilágyi Márton, „»Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének.« Arany János: Toldi." Alföld 2005/12., 85-97. Arany Jánosnak a Szilágyi Istvánhoz 1847. január 9-én, illetve 1847. április 2-án címzett leveleiből kiderül, hogy a Toldi legfőbb vonatkozási pontja a János vitéz - PAT II. 29, 36. 46
