Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Vári Attila: Vicinális

Leteszi felesége itt felejtett vázlatát.

Ez sem ér semmit - gondolja.- A lélek nem örök, halandó, mint az ember - gondolja, s mielőtt újra kézbe venné a regényt, Verne Kétévi vakációjának modern változatát, eszébe jut az, amit odafenn, a letarolt vidéken gondolt.

Számon lehet kérni, hogy ki volt besúgó, hogy miért, s hogy mennyiért tette, de azokat a szenvedéseket, amiket a rendszer önmagában jelentett, a fenyegetettséget, a beszűkített világot, a megcsúfolt gyermekkort kiken kérhetné számon?

Híradóképek villannak föl előtte. A rácsos börtönvagonokat restauráltató és Nyugatra szállító vállalkozó vidámparkjáról készített felvételek. Egy román munkás egyheti béréért, ágyhoz bilincselve, magáncellában lehet aludni, s szélgépek és esőztető berendezések között, vagy hősugárzókkal megfejelt kánikulában rostokolni a rácsos vagonokban.- Történelmi igazságtétel. Ok is kipróbálhatják, hogy milyen lehetett az emberroncsok vicinálisa.

13