Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Péter László: Tápé, öreg este
Endre (1905-1969) maga is tollforgató volt: jogásznak tanult a pesti egyetemen, de a Népszava ban 1931-ben megjelent cikke miatt tanulmányait abba kellett hagynia; újságíró lett; verseskötetei, tanulmánygyűjteményei, irodalmi portréi jelentek meg. 1948-tól a Magyar Nemzet főmunkatársa, kulturális rovatvezetője volt. Radnóti őt is azok közt említette, akikkel bizonyos zsidó költői antológia kapcsán 1942 májusában vitába keveredett zsidóságának értelmezése miatt. A tervezett antológia szerkesztőjének, Komlós Aladárnak fejtette ki nézeteit, ezt másolta be naplójába. Ebben a sokat idézett szövegrészben vallotta rokonának Aranyt és Kazinczyt, Balassit és Berzsenyit, Kölcseyt meg Vörösmartyt, Petőfit és Babitsot, de Szép Ernőt meg Füst Milánt is. „A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam, s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek, Féjának vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem... "6 A szélsőjobboldaliak zsidósága, a zsidó szélsőségesek magyarsága és katolikussá keresztelkedése miatt tagadták meg Radnótit. Ez a kérdés a vers születésekor még nem éleződött ki; barátsága Sós Endrével és feleségével, amely föltehetően a Vajda János Társaságban vállalt közös szerepük révén született, még háborítatlan volt. Sós Endre a Magyar Hírlap 1933. március 19-i számában Három új költő című ismertetésében a Lábadozó szélről szólva azt írta barátjáról: „Radnóti szocialista költő ugyan, de nem pártköltő. Az ő szocializmusa — a szív szocializmusa. "7 Akár hatott Juhász Gyula valamely tápai verse Radnótira, akár nem, nem ez lehetett az egyetlen, amelyre „az ősiségbe rekedt" Szeged melletti falu ihlette. Az ifjú költő 1930 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a szegedi egyetemen. Már az első napokban barátokra lelt, Berczeli Anzelm Károlyra, Tolnai Gáborra, Baróti Dezsőre, Ortutay Gyulára, Buday Györgyre, Kún Miklósra. Az éppen ezen az őszön alakult Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájába kapcsolódva vett részt ő is „kiszállásokon" a környékbeli falukba, elsők közt a várossal csaknem összeépült (azóta, 1973-ban, közigazgatásilag is Szegedhez csatolt) Tápéra. Ferencz Győző is észrevette, hogy a Zaj, estefelé, a Péntek éji groteszk ugyanúgy a falu - Tápé! - képét jeleníti meg, mint a Tápé, öreg este. Sőt: a Keseredő, a Kedvetlen férfiak verse, az Elégia vagy szentkép, szögeden szintén a falu, gyanúm szerint e falu, életképszerű jeleneteit rögzíti.8 Radnótinak is van tehát magától összeálló tápai ciklusa. 6 Radnóti Miklós: Napló. Bp., 1989. 210. — Maróthy-Meizler Károly (1897—1964) nyilas politikus, a Pesti Újság szerkesztője (uo. 66, 306). Radnóti Miklós Meredek út (1938) című kötetét állítólag (1. Török Gábor, Csongrád Megyei Hírlap, 1989. júl. 15.) Féja Gézának (1900—1978) még „barátsággal" dedikálta, de a Magyarország 1941. február 8-i számában A fejlett technika címmel megjelent „mocskos cikke" miatt „félművelt vidéki tanárnak", a Március Front kapcsán ellene indított pör miatt „botcsinálta mártírnak" bélyegezte (uo. 142). 7 Ferencz: i. m. 268. 8 Uo. 189. 25
