Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Lengyel András: Radnóti identitásszerveződésének kérdéséhez
Lengyel András Radnóti identitásszerveződésének kérdéséhez í Radnóti Miklós Komlós Aladárhoz írott, 1942. május 17-i levelének ismertté válása jelentős fordulatot hozott a Radnóti-kutatásban. A levél sokáig ismeretlen volt, a címzett, maga is irodalmár, bár birtokolta a missilis változatot (ez ma a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában található), nem közölte, sőt nem is emlegette. A szöveg léte és tartalma így csak a költő Naplójának 1989-es kiadása révén került be a szakmai köztudatba - Radnóti ugyanis levelét, mint fontos szöveget, Naplójába is bemásolta. E levél jelentőségét az adja, hogy Radnóti identitásának önértelmezését ez a szöveg teszi megismerhetővé; benne a költő olyasmiről beszél, s úgy, amiről s ahogy máskor nem. S mivel a zsidó identitás egyébként is bonyolult kérdésköre Auschwitz után különösen érzékeny értelmezési terep, amelyhez nem illik durva kézzel nyúlni - az e levélben kifejtett önértelmezés elsőrendű fontosságú dokumentum lett. Nem szokványos irodalomtörténeti forrás, hanem annál jóval több. Kulcsdokumentum, bonyolult dolgok megértésének kulcsa. Magának a levélnek (s életrajzi mögöttesének) legutóbbi, s alighanem legjobb, legalaposabb elemzését Ferencz Győző adta. Áttekintésének higgadt, minden lényegest mérlegre tevő konklúzióját érdemes itt is idéznünk: „Radnóti önmeghatározása [...] egyértelmű: katolikus magyarnak tekintette magát, akinek ősei zsidó vallá- súak voltak. Pontosan érzékelte, hogy a magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogy az identitást szociális-kulturális alapon értelmezze. Radnóti magyarságát, katolicizmusát szinte minden oldal fenntartásokkal kezelte (kivételt jelentett a vele azonos helyzetben lévő Sík Sándor), és személyes identitástudata ellenére a magyarok és a zsidók is zsidónak tekintették. Radnóti számára az identitástudat személyes választás joga. Ahová tartozni akart, onnan kirekesztették, akik elfogadták volna, azokkal ő nem vállalt közösséget. Költészete azonban, szerzői szándéka ellenére, a történelmi körülmények folytán mégiscsak többféle identitás számára vált fontos kapcsolódási ponttá. Radnóti lírája értelmezhető a magyar katolikus költészet vonulatán belül is, akárcsak Vörösmarty Mihályé vagy Babits Mihályé. Értelmezhető továbbá a baloldaliság irodalmi hagyományában. Személyes sorsa és költészetének legfőbb tematikája miatt értelmezhető a magyar zsidó kultúrán, valamint az egyetemes holokauszt irodalmán belül is. Kizárólagosan azonban nem tartozik egyikhez sem, és mindegyik magában foglalja. Költészete saját leghőbb törekvéseit beteljesítve az egyetemes magyar líra kimagasló eredménye" (Ferencz 2005. 545-546.). 15
