Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Tornai József: Radnóti közöttünk

irodalom- vagy kultúrtörténeti nevekké. Számomra fű, tenger vagy pitypang ugyanúgy szó, mint behelyettesíthetetlen megnevezése, mint Mozart, Platón, Novalis... Amit Radnóti életében egyedülállónak érzek, azt szánalmas elvontsággal »szituációs zsenialitásnak« nevezném. Tehetségét — amely minden úgynevezett alkotóban alig több néhány százaléknál — egy kiszámíthatatlan helyzet s méghozzá olyan tragikum növesztette föl, melyre indulásakor aligha számított."

Vagyis, hajói értem, ha Radnóti nem válik ártatlan áldozatává a Gonoszságnak, nem lesz belőle költő. Folytatom az idézetet: „Az, amit barbár ésszel szituációs zsenialitásnak neveztem, de amit egyszerűen hűségnek is mondhatnék, hozza létre utolsó korszakában valóban »kiszámíthatatlan« remekeit... Mert a nagyságban mindig ott van a bizonyos személytelen elem, amit korok szerint őrületnek, véletlennek vagy a külső összefüggések szerepének nevezünk. Radnóti, mint a legkülönbek, több önmagánál."

Ez aztán a diplomatikus remeklés! Radnóti több önmagánál, mert mártír, mert tarkón lőtték Abdán. Egyébként csak átlagosan jó költő.

Én azért megkérdezném Jancsitól, ha még élne: És ha így van? Ha kegyetlen sors, élet és mű egybeszövődik? Ha a „testvérgyűlölési átok" irracionalitása nagy művekké válik, éppen a helyzet mint „véletlenek vagy külső összefüggések" szerepe folytán? Radnótié talán az egyetlen példa erre a homo sapiens gyászos és abszurd történetében? Nem: „az úgynevezett alkotó", akiben a tehetség „alig több néhány százaléknál", soha nem juthat el a zsenialitásig, bármilyen fájdalom, szenvedés éri. Számtalan írogató költő, író élte meg a Radnótiéhoz hasonló sorsot, mégse jutott föl a csúcsra. Ahhoz eleve nagy tehetségnek kell lenni, hogy a kín, mint a - szerintem - legelső múzsa, kiváltsa a tudatalattiból a legnagyobbat, a szinte lehetetlent. Dosztojevszkij nem azért lett a világirodalom egyik óriása, mert eljátszották vele a kivégzés komédiáját, és Szibériába száműzték.

Radnótiból akkor is nagy költő válik, ha megszökik a munkaszolgálatból, és megéri az 1945 utáni időket. Az oroszok és Rákosi totális diktatúrája megteremtette ennek a föltételeit.

14