Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Tornai József: Radnóti közöttünk

Nem megfizette: megbűnhődött érte. Tudják ennek értelmét-okát a messzi s a közeli istenek. Radnóti vallásos volt, de akkor el is fogadta szenvedéseit, mint aki­ben hitt: Jézusét? Az eklogákban és a razglednicákban mindenesetre olyan lélek beszél a lét abszurditásáról, aki nem rémül meg a kötelező orcus előtt. Vergilius vagy Hermész nélkül is képes a szenvedés évezredek falára festett arabeszkjei között eligazodni. Persze a XX. század, a magyar költészet Orpheuszának is van Eurüdikéje: Fanni, a százszor, ezerszer megidézett, megköszöntött, szalmaszál, az utolsó. Csak hát a mítosz itt megfordul: Fanni néz hátra, és szerelmesének kell a Hadászban maradnia. De nem örökre. A lant nem hallgat el. Ezért nagy költő, súlyos költője a háborús zivatarnak, pusztulásnak, aljasság­nak és halálnak Radnóti. Halhatatlanság nincs, de halhatatlan versek vannak. Az eklogák, a Levél a hit­vesnek, az A la Recherche..., az Erőltetett menet és a Tajtékos ég minden ránk maradt darabja. Még azokat a látszólag egyszerű varázsdalokat is szeretem, mint a Két karodban (amely olyan rokon, éppen a mágiája miatt József Attila Ringatójával). Az első sor szótöve is azonos: Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek. Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem. Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. Ez az úgynevezett ősi, mágikus vers, amit az afrikai primitív költészettől és a magyar népdaloktól tanult. Ellenállhatatlan líra: a szerelem együtt hangzik a halállal. Itt irodalomnak, műveltségnek nincs helye. Maga a lét beszél, ahogy Heidegger mondja. Ugyanez fogott meg, mikor évtizedekkel ezelőtt az eklogákat legelőször olvas­tam. Csak azokban már kiterjesztve sorsra, háborúra, történelemre. Ráadásul a hexameterek és a párbeszédek a hellén kultúra és forma érettségé­vel ejtenek foglyul. Radnóti visszanyúlt valamihez, nyíltan, ami kikerülhetetlen 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom