Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Ferdinandy György: Az amerikai menekült
Béla nincs otthon.- Mindjárt jön - mondja Shirley. Valami verekedés van a nyolcadikon.- Mi történt? - kérdezem.- Semmi - feleli. Szétválasztottam őket.- Csak úgy?- Csak úgy.- Mit mondtál?- Meg vagytok őrülve? Mindenki ellenetek van, ti meg egymást ölitek?- Mire ők?- Lecsillapodtak. Igazat adtak nekem. Kell neki ez a gondnoki állás. Ez a kis pluszkereset.- Ennek itt - mutatja Shirleynek, kétszáz dolláros nyugdíja van. Kevesebb, mint egy itteninek.- Neked?- Nekem pedig semmi. Csak egy vizsgát kellett letennie, a liftre. Az is szerencsére csak szóbeli. Rám néz, és azt mondja:- Nem a pénz a legfontosabb. Kiisszuk a kávét, visszaülünk a képernyő elé.- Milyen volt Amerika? - kérdezem. Nem beszél róla szívesen.- Dolgoztam! - ismételgeti. Raktárakban, műhelyekben. Benzinkutaknál, kint a földeken. Amerikában a munkavállalókat nem védi a törvény. Nem lehet válogatós egy tizenhat éves gyerek. Anyámnak megint lett egy ismerőse. Zsidó ez is, a Haskó Laci. De hát ennek volt már otthon is felesége, nem tudták legalizálni az életüket. A Haskót egyébként én zavartam el. Vezetni tanította az anyámat, és pofon vágott. Én meg csak így megfogtam a grabancát és fölemeltem: kifelé! És soha többé ne gyere vissza ide! Jött a tél, anyám írt a bácsikámnak, a von Szentgáli Mihálynak. Nagyon kellett volna egy kis pénz neki, és most is, megint csak énrám hivatkozott. Azt írta, hogy fegyházban vagyok, és februárban szabadulok. Letelt a büntetésem, és nincs egy télikabátom. Ez meg, a Mihály, azt felelte, hogy járt volna iskolába! Akkor tudná, hogy az embereknek nincs télikabátjuk a trópuson. Takarításból élt az anyám. Egy időben hozzáment egy másik takarítóhoz, egy amerikaihoz. Aztán elváltak. Később kapott valami kártérítést a Mobil Oiltól, a cégtől, ahol még Pesten dolgozott. Amikor elköltötte, jött a cipőgyár. Neki se volt szegénynek könnyű élete. 2004-ben halt meg, nyolcvanévesen. Kibékültünk, azt ígérte, elmondja, hogy mi az igazság apámról. De addigra már egy szavát sem lehetett érteni. Mielőtt Mihály kivándorolt, a nagymama elégette az összes családi papírokat. A Mihály felesége ugyanis zsidó volt. Meg ne találják a németek! A nagymamám aztán meghalt az ostrom alatt. Én pedig soha nem fogom megtudni, hogy az apámmal mi lett. * * * 32
