Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

katasztrófa apokalipsziséről. Nemcsak szemérmessége tilthatta, hanem az emlékidézés nehézsége, örömtelen volta, az emlékeiben egész életén át cipelt borzongató feszültség lenyomatai és félelmei. „Megtanultam bal kézzel rajzolni, mert egészen világos érzésem volt, hogy el fogom veszíteni a jobb karomat. A századosom egyetlen órára ült a kocsiban a helyemre. A kocsi felborult, az ő jobb karja leszakadt, meg is halt."62

„Mérhetetlen magas fokú képesség volt bennem a szükségek kibírására" - vallotta Szalay, s ez bizonyos tekintetben magyarázza s indokolja is, hogy a háborúban való részvételéről rajzai is csupán elvétve, kisebb vázlatok formájában maradtak fönn. Pedig „a háború nekem a legnagyobb ellenségem, mert a létezésnek a háború a legnagyobb haragosa. [...] A korszak - 1944 - embere, ez a szerencsétlen Jankó, a háború által megalázott, megtiport, szenvedő ember a világháborús katasztrófa árnyékában" 63 Megint csak egy sajátos, Szalay teljes munkásságán végighúzódó műtípust említhetünk, amely az erőszakhoz, a háborúhoz kapcsolódik - akár antik ruhában, ókori tárgyakkal, római kocsin, bigán száguldó lovakkal, vagy 20. századi, maga teremtette figurákkal fejezi ki. E kompozíciói nagy részében a függőlegesek (harcolók, győzők) között mindig van vízszintesen elhelyezett (legyőzött, megölt) figura, s az e két fő formacsoport kontrasztjára épített művek már nemcsak a konkrét háborúkhoz (Magyarország a második világháborúban, amerikaiak vietnami háborúja stb.) kapcsolódnak, hanem általánosított formaképleteikkel az erőszak elleni rajzolói tiltakozások is egyúttal. De mindig úgy, hogy a háború természetét, jellegét, szerkezetét, belső lényegét igyekszik megmutatni, elemelve rajzai általánosítási szintjére. Szalay rajzolói pályája első évtizedében generációja vezető művészévé vált, sikeres és ismert rajzoló, akinek közvetlenül a második világháború után a korban reprezentatívnak mondható rajzkönyve jelent meg, ez újabb ismertséget és sikert hozott a számára.64 A párizsi béketárgyalások megkezdése előtt Boldizsár Iván fölkérte a magyar delegáció hivatalos rajzolójának, így Párizsba utazott (nemsokára követte őt a felesége is). Elénk művészkörbe került, szenvedélyesen vitatkozott és rajzolt, rendszeresen közölte rajzait, illusztrációit a Les lettres frangaises - Picasso és mások színvonalas munkái mellett. A fiatal Somlyó György (ott kötöttek életre szóló barátságot) és főiskolai társa, Barta László festőművész volt naponta tanúja új rajzai születésének - Illyés Gyula és Cs. Szabó László mellett.

„Barta László és Szalay Lajos a Cabaret Vertben tanyázott esténként. (...) Pár lépéssel arrébb volt Angliához címzett, olcsó kis szállodájuk. (...) Szalay Lajost tisztogató harag fűtötte az emberek hitványsága ellen, és - sűrű váltással - rettentő szenvedéseik miatt. Felvonta íves szemöldökét, gonosz világ! szerencsétlen világ! sanyargatott világ! Mint a legtöbb erkölcsi maximalista, ő sem tudta, hogy a sok közül melyik hibát kérje számon hamarabb a kontárul tervező Istentől.

62 Szalay Beszélgetések 1991. 28.

63 Szalay Végtelen 1987. 68.

64 Szalay Lajos rajzai. Bev.: Kállai Ernő. Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner), Bp., 1945.

60