Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11. szám - Sümegi György: Szobor-kálváriák (A Katona József-szobrok történetéből)
tételezett Rohn-metszetet használták elsődleges képi forrásul, hanem Roskovits Ignácnak Barabás Miklós Katonát megszépítő metszetére visszautaló portréfestményét14. A Katona József-síremléket15 országos ünnepség keretében (1930. április 26-27.) fölavató Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter szerint: „Petur bán nemes alakja az élő nagy és szent lázadás a magyar mostoha sors ellen. O az örök tiltakozás idegen fajok járma ellen. Ő előtte szent az erkölcs, a becsület. Petur alakja ostorozó és mégis felhőt oszlató lelkiismeret''16. Az emlékműava- tón Aprily Lajos elmondta a Magányos aktor Kecskeméten című versét, melyben a főalakot idézi elénk: „Szívében a pártütő erők / A bőszen lázadó Peturnak", aki „a zendülő békétlenség”. Szerencsés döntés volt hát az együtt pályázóktól, hogy az alkotót a művön át idézzék meg. S hogy épp Peturral — ez is fontos párhuzam, hiszen maga Katona is „felhőt oszlató lelkiismeret'' - mind a mai napig. A Katona-síremlék jelenlegi - és folyamatosan romló - állapota: Katona József kör alakú bronzportréja az ormyeregnél lyukas, az ülő Petur hátán 2x2 cm, ill. 5x3 cm nagyságú lyuk, továbbá Petur homlokán egy, a nyakánál három (golyó ütötte?) kerek lyuk éktelenkedik. Hogy ezek mikor és hogyan keletkezhettek - még tapogatózó föltételezéseim sincsenek. Mert lehetnek második világháborús sérülések, de 1956-ban is keletkezhettek. Általánosan is igaz, hogy a Márton-Siklódy-szoboregyüttes különösen rossz állapotban van. Az épített, nagyméretű talapzat faragott köveit összefogó anyag porlik, a fugázat mindenütt meglazult, a kövek szétcsúszása, kihullása bármikor bekövetkezhet. Benedek Marcell 1941-ben írta Katona Józsefről 17: „Katona-Bánk átérezte és kifejezte nemzetének örök szenvedését, [...] a fáradt közöny korában született." Talán nemcsak a mű létrejöttekor, hanem utóéletében és az író szobrai kálváriájában is változatlanul megmutatkozik a „fáradt közöny". Zárásként idézem ide a síremlékén olvasható föliratot: „Csak összvetett kezekkel akartok ülni, várván, hogy majd helyettetek fog dolgozni a sors?" 4. Török Richárd: Katona József, 1989 A rövid alkotóidejű Török Richárd (1954-1993) szoborművész művész-szobrainak (Petőfi, József Attila, Bartók stb.) a sorában is kiemelkedő fontosságú a Katona-büsztje, amely az eredeti elképzelés szerint a Katona-szülőház melletti térre, köztérre került volna18, ám végül is a Katona-emlékkiállításban nyerte el végleges (?) helyét19. Török Richárd tudatosan és nagy plasztikai érzékenységgel épített arcképcsarnoka egy sajátosan fölfo14 Vesd össze: Sümegi György: Katona József múlt századi arcképei. Cumania VI. Kecskemét, 1979. 119-136. 15 Márton lerajzolta a síremlék összeállítását: Katona-síremlék építése, 1930, p. c. 36,5x25,5 cm, j.j.l.: Összeállítják a kecskeméti Katona-síremléket Márton Ferenc 930 ápr., j. a. k.: Katona-centenárium, Kecskeméti Képtár, ltsz.: 62.177. 16 Kecskeméti Lapok, 1930. ápr. 29. 1-3. Lásd még: A kecskeméti Katona József centenárium. A Kecskeméti Közlöny Naptára az 1931-ik évre. Szerk.: dr. Horváth Ödön. Kecskemét, 1931. 7-81., Merkádó Gyula kecskeméti fényképésznek a síremlékavatásról készített felvételei: Bács-Kiskun Megyei Ónkormányzat Levéltára XV. 5. Fotó- és képeslapgyűjtemény. 17 Benedek Marcell: „Én vagyok Bánk..." Katona József születése 100. fordulójára. Uj Idők, 1941. november 2. 529-530. 18 „Gazdagítani fogja a Katona- szülőház melletti kis teret, s egyúttal frappáns lezárása a drámaíró arcképsorának" - mondtam Török Richárd kecskeméti kiállításának a megnyitásán (Kecskeméti Városháza udvara, 1990. márc. 15.). 19 Reprodukálva: Richárd Török. Katalógus. Kecskemét, Városház udvarán, 1990. márc. 15-25., Katona József emlékére. Kortárs képzőművészek alkotásai. Katalógus. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1991. 86
