Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Kántor Lajos: Hálót fonunk… (részlet a Barátom a malomban. Négykezes Csiki Lászlóval című könyvből)
Kántor Lajos Hálót fonunk../ Európát behozni a Korunkba, a folyóiratot európaivá tenni (legjobb hagyományainkat folytatni, az ezredfordulóhoz méltón) - nem feledkezve meg arról, hogy hol élünk... Már eddig is többször idéztelek, Csiki Laci, fontos szövegeidet, amelyekben ezzel a feladattal nézel szembe. Tulajdonképpen egész életműved ennek a belülről vezérelt programnak a megvalósítási kísérlete. Kísérlet, mondom, mert a távolságok legyőzése nem olyan egyszerű, mint kitűzni a célt. És sem egyetlen alkotó, bármennyire igényes legyen is, sem egy folyóirat (még ha jónak gondoljuk is) nem ringathatja magát abban az illúzióban, hogy ő aztán európai lett, megőrizve magyarságát, figyelve a szomszédságra. Különben is, mi az, hogy európai? Manapság egyre több bennünk a kétely az „Európa" fogalom jelentését illetőleg. Jobb szónk persze nincs. (Mondjunk talán Amerikát? Akár Obamával az elnöki székben? Akit te már nem érhettél meg...) 2003 októberének utolsó napjaiban, a budapesti Illyés Archívumban, Pomogáts Béláéknál tartottak egy nemzetközi konferenciát, „Remények és aggodalmak az Európai Unió küszöbén " témára. Engem is meghívtak előadni, és én az előadásnak egy tőled kölcsönzött címet adtam: Hová lett a sajátosság természetessége? Te nem kérdőjelet, inkább felkiáltójelet tettél ki „a sajátosság méltósága" helyébe ajánlott szlogen, a sajátosság természetessége után. Mint annyiszor, én most is a Korunk Dienestől, Kassáktól, József Attilától, Moholy-Nagy Lászlótól eredeztethető vonulatával példálóztam, innen az 1990 kora tavaszán Párizsban sorra került közép-kelet-európai Könyvszalonra ugorva - és hozzád, Sepsiszentgyörgyön elhangzott (már idézett) szövegedig érve; ahhoz, ahol Erdély és Európa (Közép-Európa) párosáról, ellentétéről vagy egységéről beszéltél. Hosszan idéztelek a Budapesten össze- gyűlteknek is, hozzátéve: „Igen, azt hiszem, Csiki Lászlónak igaza van. Abban is, hogy elsősorban önmagunkkal kell kiegyeznünk - élnünk kell identitásunkat. A sajátosság természetességét. Hisztérikus melldöngetés nélkül, ám következetesen. A szomszéddal és a történelemmel farkasszemet nézni: valóban fárasztó, s az elfáradok egyszer csak veszik a kalapjukat, illetve a vándorbotot. Még jó, ha időnként visszatérnek. És alighanem abban is igaza van az idézett szövegrésznek, hogy bizonyos dolgokat újra kell kezdeni - legalábbis újra kell gombolni a kabátot. Azon a bizonyos küszöbön nemigen lehet másképpen átlépni." A hálószövés korunkos kísérletében Te a kétezres évfolyamokban is részt vállaltál. Ennek egyik objektív-szubjektív megnyilatkozása a folyóirat háromnegyed évszázados fordulóját ünneplő lapszám (2001. 2.) sajátosan csikis adatsora: * * Részlet a Barátom a malomban. Négykezes Csiki Lászlóval című készülő könyvből 72
