Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 1. szám - Kőszeghy Péter: Balassi Bálint Báthory István udvarában

megmaradó Bekesnek megbocsátott, vele egy rendkívül tehetséges hadvezért nyert meg magának. A két férfit idővel őszinte, mély barátság kötötte egymáshoz.

Idézzük fel: Balassi Bálint a Báthory-udvarba kerülése kezdetén kegyetlen kivégzéseket láthatott. S azután átéli, hogy aránylag rövid idő alatt a mesteri külpolitika, a jó szervezés, a professzionális propaganda, a pragmatizmus, s nem utolsósorban a jó szerencse hogyan fordítja át az eseményeket: ott kellett lennie a medgyesi templomban, ott volt a Gyulafehérvárról Krakkóba vezető hosszú úton, ott a krakkói ceremóniákon, lovagi tornákon, s ott Báthory Gdanskot ostromló hadában.

Ezek az élmények meghatározók voltak számára, számos lépésében inspirálhatták: Báthory lett, apja mellett, a másik példaképe, életét Báthory-módra akarta berendezni. Katolizálásának közvetlen oka házasságának legalizálásával függött össze, ám az vitathatatlan, hogy idővel őszintén vallotta a katolikus anyaszentegyház tanításait, és - akárcsak Báthory - szimpatizált a jezsuitákkal. Nem ismert reménytelen helyzetet, hitt a gordiuszi csomó átvághatóságában, végül is annyi esélye neki is volt a pataki vár elfoglalására, mint Báthorynak 1576 nyarán a lengyel királyságra. Azután azt is vallotta: ha királyságot adnak mellé, el kell venni egy éltesebb nőt - nem Balassin múlt, hogy nem sikerült. Anna infánsnő ugyan vélhetőleg nem tette boldoggá Báthoryt, Balassinak (Losonczy) Anna „infánsnő" még a lehetőségét sem adta meg az ilyen - királyi körülmények közötti - boldogtalanságra.

Egész életét jellemzi a csodálat, szeretet és vágyakozás Báthory és udvara (nem általában Lengyelország) iránt. Az ambivalencia: Magyarország volt a hazája, s Magyarországhoz kötötték birtokai, de ezenközben - többek közt - azért veszti el vagyonát, mert mindig bízik a Lengyel Útban, oly mindegy mi van itt, hiszen mindig várja őt „mansuetus"87 fejedelme ott, Lengyelhonban.

Erdélyi és lengyelországi tartózkodása idején Balassi már minden bizonnyal írt verseket. Az Eckhardt sajtó alá rendezte,88 Waldapfel89 megfigyeléseit nagymértékben hasznosító, kronológiai elvű kritikai kiadás 19 verset sorol az „Ifjúság" címszó alá, az 1578-ig keletkezett versek közé. A versek címzettjei közül az erdélyi szépség Bebek Juditról tudunk valamennyit; az 1569-ben János Zsigmondhoz állt s Erdélybe menekült, majd még abban az évben elhunyt Bebek Györgynek (Balassa János jó ismerősének, a törökellenes harcokban társának) és Patócsy Zsófiának90 négy leánya közül Judit volt a második. Idővel Kendi Ferenc főnemes felesége lett. 1575-1576-ban, szintén Erdélyben íródhatott a MORGHAY KATA akrosztichonú ének is; Morghay Kata a Báthory udvartartásának élén álló Margai/ Morghay Mihály lánya lehetett, va^y legalábbis ebből a családból származhatott. A CHAK (= Csák? Csáky? Csak?) BORBÁLÁÉRT akrosztichonú éneknél nem nyilvánvaló a versfők értelme, a cím jegyzete - „Borbála nevére" - inkább a „CSAK BORBÁLÁÉRT" értelmezést támogatja. Balassi Bálint már gyerekkorától ismerhette Serédy Borbálát, Balassa András gyámleányát. Noha a két Serédy lányhoz (Borbála és Zsuzsanna) szinte kötelező volt verset írnia, már csak udvariasságból is (vérrokonság nem volt közte és a lányok között), s valóban van egy SUSANNA (elrontott) akrosztichonú verse, ám mivel Serédy Borbáláról semmit nem tudunk, csak nagyon bizonytalanul tételezhetjük fel, hogy ez a vers hozzá íródott. A Siralmas nekem idegen földen már megnyomorodnom incipitű, „egy szép leány nevével szerzett" verset pedig a Báthoryt kísérő Balassi írhatta.

87 Balassi nevezi így első ránk maradt levelében Báthory Istvánt.

88 BŐM, I.; Balassi, 1974.

89 Waldapfel, 1926, 185-210.

90 Báthory István állított neki síremléket a küküllővári templomban. Balassi is Küküllővárban - melyet Balassa János magának akart megszerezni - találkozhatott Bebek Judittal. Balassi Bálint nagyanyja Perényi Orsolya volt, Bebek György húgát, Katát pedig Perényi Ferenc vette el.

73