Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
2.2. Házak, lakások kisajátítása A zsidók által lakott lakások 1944-es összeírása szerint Kecskeméten 335 lakást birtokoltak vagy béreltek zsidók, összesen 831 szobával.54 Egy másik kimutatás szerint 1337 szoba volt a tulajdonukban, és ebből igénybe vehetőnek ítéltek 288 lakást 643 szobával.55 A lakásoknak pontosan a felében, 167 lakásban laktak tulajdonosként a zsidók, a lakások másik felét bérelték. Általában a nagyobb lakások voltak saját tulajdonban. Tehát a zsidó lakások pontos számát egyelőre nem tudjuk meghatározni, mindenesetre kijelenthetjük, hogy hozzávetőlegesen 300 lakásról lehetett szó. Kecskemét belterületén 1930-ban 4887 lakóház volt.56 Összességében megállapíthatjuk, hogy míg a zsidók aránya a belterületen 4,4% volt, addig a belterületi lakásállomány valamivel nagyobb részét, 6,85%-át használták. A zsidók házait, lakásait a háborús viszonyoknak megfelelően elsősorban a német és a magyar katonák számára biztosították. A belügyminiszter 1944 májusában két levelet is küldött a polgármesternek, amelyekben jelezte, hogy a honvédtiszteknek, tiszthelyetteseknek és a csendőröknek, rendőröknek gyakran nincs megfelelő lakásuk, ezért kéri, hogy juttassanak ilyeneket a számukra. A levél hátoldalára a következőt írták fel: „Miután a zsidó lakások hasznosításával kapcsolatban a honvédség tisztjei és tiszthelyettesei részére a m. kir. honv. állomásparancsnokság által kívánt mértékben megfelelő lakások biztosíttattak, külön intézkedésre szükség nincs. "57 Tehát sikerült kielégíteni a tisztek és tiszthelyettesek egy részének lakások iránti igényét. A polgármester a honvédség állomásparancsnokának írt levelében megjegyezte, hogy a honvédség tisztikarának 26, a tiszthelyetteseknek 113 lakást biztosítottak Kecskeméten.58 A zsidó lakások jegyzékének megjegyzés rovata alapján a német katonaság is legalább hét zsidó házat vett igénybe, így együttesen a magyar és a német katonaság a rendelkezésre álló lakások felét kiigényelte és elfoglalta.59 A zsidók ingatlanaiért a város civil lakói is versengtek. így fordulhatott elő több esetben is, hogy ugyanazokat a lakásokat egyszerre több személynek is kiutalták. Ebben az ügyben írt levelet dr. Horváth Ödön, a város főispánja a polgármesteri hivatal zsidóügyeket intéző tisztviselőjének. Ebben kifejti: „az nem állapot, hogy két személynek is kiutalják ugyanazt a lakást, a lakáshivatal felületessége és tologató magatartása miatt ilyen esetek álljanak elő. A jövőre nézve ennek gyökeresen elejét kívánom venni. "60 Több feljegyzés, dokumentum is található a levéltári anyagok között, amelyekben a helyi lakosok a lakások kiigénylését kérik, és panaszkodnak, hogy a kiutalt lakásokat már másoknak is kiutalták. A Kaszap utcában két lakást is duplán utaltak ki: a 4. és a 15. szám alattiakat. A levéltárban találhatók olyan „fecnik" is, amelyekre feljegyzések vannak írva a lakásigényléssel kapcsolatosan. Például „Diószeghy Jenő kéri a Klapka u. 31. sz. házban (Lebovits S.) lévő lakást. "61 A ház zsidó tulajdonosa Lebovits Sándor, az Első Kecskeméti Konzervgyár igazgatója volt.62 54 BKMÖL, IV. 1928/a Kecskemét város felekezeti viszonyaira vonatkozó iratok, 6. csomó, Jegyzék a zsidó lakásokról, 1944. május 3. 55 Lásd 38. lábjegyzet. 56 Thirring: 56. o. 57 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 13 332/1944. 58 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 16 640/1944. 59 BKMÖL, IV. 1928/a Kecskemét V. felekezeti viszonyaira vonatkozó iratok 6. csomó, Jegyzék a zsidó lakásokról. 60 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 14 695/1944. 61 BKMÖL, IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 16 640/1944. 62 Lebovits az 1939-es legtöbb adót fizető 88 zsidót tartalmazó listán a 22. helyet foglalta el. 52
