Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6. szám - Lengyel András: Az „esernyőjét elhagyó öreg tanár” és József Attila
és pedagógiájának első neveltje tehát, ha más nem, fölhívhatná rá a figyelmet. S ha mást nem, legalább a nagy matematikus apját kellene benne látnunk. A József Attila-kutatást Erdős Lajos mindazonáltal elsősorban azért érdekelheti, mert egyike volt azoknak a filozófiával szakszerűen foglalkozóknak, akik ekkoriban, a „metafizika" írása közben közvetlen személyes kapcsolatba kerültek a költővel. Akik tehát - így vagy úgy, de - hathattak nézetei alakulására. Az első kérdés, amelyet e témakörben mozogva meg kell tehát vizsgálnunk, kétségkívül az: az eddigi kutatások alapján mi tudható Erdős Lajosról? Sajnos, ami itt szóba jöhet, az csak Vágó Márta egyébként becses emlékirata, valamint a Vágó Márta-József Attila- levelezés. Szabolcsi, Márta tanulmányairól szólva, már utalt rá, hogy „az emlékiratban szó van [Márta] egyik házitanítójáról, Erdős Lajos matematikusról" (Szabolcsi 1992. 30.). Ezek az utalások azonban lényegében csak a házitanítóskodás némely összefüggését világítják meg: szempontunkból kevéssé érdekesek. Ami az emlékiratok legfőbb értéke számunkra, az talán csak annyi: Erdős a Vágó család baráti köréhez tartozott, részese volt ennek a magas műveltségű, októbrista múltú és vonzalmú zsidó intellektuel körnek. Azaz, nem „kívülről" jött egy feladat teljesítésére, hanem egy szociokulturális és mentális összetartozás részese volt. Mint ilyen került érintkezésbe tanítványa udvarlójával, a „kis anarchistával", aki egyébként reményekre jogosító ifjú költő is volt. Arról, hogy ez az érintkezés eredményezett-e érdemi eszmecseréket a házitanító s a tanítvány udvarlója között, az emlékiratból semmi közelebbi nem tudható meg. Márta elutazása után azonban, amikor a szerelmesek levelezésre kényszerültek, forrásadottságaink ugrásszerűen megjavultak. A levelezésben, sok minden mellett, mellékesen szó esik Erdősről is, s így pontosabb képet alkothatunk József Attilával való kapcsolatáról. Márta már 1928. szeptember 9-én emlékezteti szerelmét Erdősre: „Erdőst ne felejtsd el egyszer meglátogatni" (JAlev 243.). Hogy miért kellene József Attilának meglátogatnia a tanárt, nem derül ki, de az kétségtelen, a lány szorgalmazta ezt a látogatást. Válaszlevelében József Attila szeptember 12-én reflektált az intelemre: „Erdősnek telefonáltam, a héten valamelyik napfól is megyek hozzá" (JAlev 246.). Szeptember 18-án (egy, még 16-án elkezdett) levélben a költő már személyes találkozásról is tájékoztatta szerelmét: „Professzoroddal együtt voltam pénteken este a Századunknál, ott volt Jenő bá is" (JAlev 253.). Ez a péntek szeptember 14-e volt, a találkozás helyszíne pedig a Századunk folyóirat akkori törzshelye, a budai Ilona kávéház. (Ez utóbbiról Benedek Marcellnak a József Attila-emlékkönyvbe írott emlékezése emlékezik meg: „Találkozni szoktunk a Századunk asztalánál is, a budai Ilona kávéházban. Vámbéry sziporkázó szellemessége magában is elég lenne arra, hogy odacsábítsa az embert. Ott van szerkesztőtársa, Varró István, rendesen eljár Gönczi Jenő is, Csécsy Imre és még vagy tíz munkatárs" [Emlékkönyv, 1957. 205- 206.].) „Jenő bá", akire a költő utal, a Benedek Marcell által is emlegetett Gönczi Jenő volt, aki a jelek szerint személyesebb viszonyban volt vele. De ennél érdekesebb most, hogy Erdősről, akit Stoll csak „számtantanár"-ként aposztrofál, József Attila mint „professzor"- ról emlékezik meg. (Erdősnek ez a megtitulálása, persze, részéről nyilvánvalóan csupán udvariassági gesztus, fölfelé-titulálás, de bizonyos respektust mindenképpen kifejez.) Erdős nevét ezt követően újra Vágó Márta hozta szóba. 1928. október 16-i levelében így írt: „kaptam ma Erdőstől egy hosszú levelet, most mindjárt válaszolok neki, hátha mégis tudna szerezni tanítványt addig is míg az a nyomorult vállalat végre megalakul! Te persze nem szólsz senkinek! Miért nem ? Erdős írja, hogy vár, de nem jelentkezel!" (JAlev 308.) Ez a szöveghely becses számunkra, itt derül ki, miért forszírozta Márta a költő és Erdős találkozását - ti. abban bízott, hogy a házitanítóskodásból élő Erdős az állás és jövedelem nélküli ifjú költőnek is tud tanítványt szerezni. S ez az utalás adja meg a magyarázatát annak is, hogy a költő ekkor miért halogatta a találkozást: nem nagyon lelkesítette a házitanítóskodás lehetősége. Márta levelére mindenesetre válaszolt, s október 20-án így magyarázkodott: „Erdősre ne 107
