Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (1. rész)
1936.11.18. „Lengyelország fokozatosan a banditák és huligánok országa lesz. Egy tisztességes embernek elég csak megszólalnia, máris közeledik felé a gyilok, kés, bokszer - a trágya." 1936.11. 28. „A »Goniec Warszawski« hasábjain megtámadták a szövetkezés eszméjét. Lengyelországban most már valóban semerre sem lehet mozdulni. És a nacionalizmus nevében megtorpedózzák az egyetlen alkotó, hasznos tevékenységet..." 1937. 03.12. „Orzeszkowa levelezését olvasom. A nagy magány végtelen szomorúsága lengi be a leveleket. Lengyelországban mindig olyan volt a helyzet, mint most. Moslék és leköpés a nagyoknak és nemes lelkiteknek, elismerés és lelkesedés az ostobáknak vagy született gazembereknek." 1956. 08. 24. „Mennyire destruktív tényező a politizálás!" 1960. 04. 25. „...a megegyezés lehetetlensége, az ítéletalkotás lehetetlensége, a megkülönböztetés lehetetlensége - ez napjaink lényege." 1964. 12.10. „Az ember már nem szabad. Hány, de hány rabságba taszító függőség jut neki osztályrészül." Quam parva sapientia regitur mundusl („Mily kevés bölcsességgel lehet a világot kormányozni!"). Verba praescripta - eleve elrendelt szavak. Úgy február vége felé, az utcán jártamban észrevettem, hogy az egyik kertben a hó alól kikandikál egy zöld puszpáng ágacska. A zöld hajtás friss volt, idei, a tavasz hírnöke. Közeledik a tavasz! - gondoltam, de ahelyett, hogy örömmel töltött volna el a gondolat, szomorúan és bizonyos csalódottsággal mentem tovább. Már itt a tavasz - ismételtem el magamban gondterhelten, mintha valamitől megfosztott volna ez a megállapítás. De mitől? Nos, megfosztódtam attól a csodálatos érzéstől, amely eltölt bennünket, amikor valamilyen szép, fennkölt dologra várakozunk. Olyankor tapasztaljuk ezt, amikor a várakozás időszakát éljük át, ám amikor ez véget ér, az érzés eltűnik, fájdalmas űrt hagyva maga után. Ez történt most is. Arra gondoltam - tavasz! És ez a megállapítás egyszerre volt örömteli, amiért a kellemetlen tél után melegebb évszak közelít, ugyanakkor szomorú is, mert véget ért a várakozás reményekkel és vágyakkal teli időszaka. Fordította: Szenyán Erzsébet 25
