Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Kabdebó Tamás: Az Isten tora; Isten irgalma; Túlvilágok; Ulisszesz utolsó útja (versek)
Kabdebó Tamás Az Isten tora Nyúl vagyok, puska elől futok Róka vagyok, nyulakra vadászom Ember vagyok, emberre vadászom Angyal vagyok, fölöttük szárnyalok. Emésztőkörre teremtett világ Hol az élet szoros, a torok tág Hol búzából liszt, belőle kenyér Majd ebből lesz a kioltandó vér: Tehát mindenből minden, te meg én A futórózsák és a fenyőfák Ez a kis szonett és az epikák A fotonok és a galaktikák: Az élővilág fázisok sora: Az élet maga: az Isten tora. Isten irgalma Minden élet: halálos ítélet. Születés és halál között élünk Mondjuk hatvanöt vagy hetven évet Örömben-ürömben telik létünk. Egy dolgot kérek, Isten pajtás: Életemnek legyen folytatása Itt a földön, nem az öröklétben Hanem a fűszálban és a rétben Folytatódjék énem mása Mint kiszáradó fákon friss hajtás. így már jöhet a bármilyen halál Akár ülve, állva, fekve talál Két malomkő közt, vagy a heverőn, Párnák között vagy a csatamezőn. 54
